Élet és Stílus

Nem, nem azért haragszom, mert kegyelmet adott, bár ez a kegyelmi döntés felvet bizonyos erkölcsi kettős mércét… hiszen, volt már olyan, pedofíliát érintő ügy, amelyben Kónya Endréhez hasonlóan, nem de facto pedofil bűncselekményt elkövető, de azt, egy évtizedig takargató emberről volt szó. Olyan emberről, aki köztiszteletnek örvendett, de a bűncselekmény áldozatai helyett az elkövetőt védte…

A kommunizmus és a liberalizmus voltaképpen egy és ugyanaz, hiszen az Isten ellenesség, a keresztényüldözés, az emberi szabadság megcsonkítása és eltörlése, egy tőről fakad a kommunizmusban és a liberális eszmékben. Kéz a kézben jár. Nincs menekvése azoknak a nemzeteknek, amelyeket vagy az egyik vagy a másik változat elért. Nem lehet ugyanis szétválasztani az emberiség ellenességet kétféle szellemiség, elgondolás mentén, mert az egy és elválaszthatatlan...

Amikor a kommunista hatalom embertelenségéről, gyikosságairól, nemzet-, és egyházellenességéről beszélünk, akkor mindenkinek tudnia kell, és ma világszerte látnia is, hogy egy sátáni eszme, az ószövetségi gondolkodásmódból kifejlődött embertelen, bosszúálló és szeretet nélküli, anyagi világot építő szellemiséggel áll szemben a szeretetközpontú és ezért védekezni is alig képes többség, amely a keresztény lelkiséget és az értékelvűséget képviseli...

Nem kellenek ahhoz különösen mélyreható történelmi ismeretek, hogy bárki visszatekinthessen a múltba és elégedetten csettintve megállapíthassa: ilyen még a büdös életben nem fordult elő. De remek fantáziája lehetett annak a hölgynek, avagy úrnak aki felvetette, hogy létezhet ilyesmi. Fantasy regényeket kéne írnia, és valószínűleg betegre kereshetné magát, már ha le nem húzza az ügynöke, a könyvkiadó, vagy az első arra járó, természetesen a társadalmi igazságosság nevében...

Hiábavaló volt az ellenállás… Mely egyébként olykor egészen ötletes formában valósult meg. Ezt jól példázza az Új Ember, a katolikus sajtó egyik zászlóshajójának esete. A lap példányszámát központilag meghatározva annyira leszállították, hogy még az előfizetnek sem jutott elegendő példány, nem hogy kerülhetett volna belőle az újságos standokra is...

A hétvégi tüntetés is megmutatta mire képes a nemzetellenes, politikai tömb. Hazugságokkal, aberrált résztvevőkkel, beteges gondolatokkal felvértezve hívták utcára egy álságos ok miatt a fiatalokat azok a politikusok által megfizetett senkik, akik a gyermekvédelem érdekében politikamentes tüntetést szerveztek. Persze, a gyermekvédelem csak álca volt. Egy kormányellenes, aljas és nemzetellenes tüntetés volt, ahol a háttérben, mint a hiénák, lesték a fejleményeket a „politikamentes” pártvezetők…

Jó sok évvel ezelőtt esett meg velem az a csúfság, hogy panelproli lettem. Mondjuk, akkoriban ez nagy előrelépést jelentett számomra, örömöt, meg minden ilyesmit, ugyanis addig egy kábé százhúsz éves bérház szoba-konyhás lakásában éltem. A vécé természetesen elegánsan balra volt a folyosón, mint közhasználatú helyiség, a fürdőszobát meg egy bádoglavór jelképezte...

Kereszténységünk semmit nem érne, ha nem lett volna Feltámadás. De, volt! Ám, ezt az isteni tényt az emberi lét megelőzte, annak minden örömével, bánatával, gyűlölködésével, szeretetével… Jézus Krisztus mindent megtapasztalt abban a harminchárom évben, amelyben vállalta a földi életet, az emberi létet. Jött, hogy tökéletesítse a törvényt, szeretetre tanítsa az embereket és megmutassa az Isten iránti feltétlen alázatot és hűséget. Ez idő alatt az emberek is megmutatták Istennek a maguk valóját...

Azt gondoljátok, hogy azért mert a Fideszt támogatom, én hülye vagyok? Birka aki béget a gazdája parancsára? Azt gondoljátok, hogy én nem tudom, hogy Fideszen belül is vannak stiklik? Azt gondoljátok, hogy én nem tudom, hogy ott is osztogatják a zsíros közbeszerzéseket? Azt gondoljátok, hogy én nem tudom, hogy hatalmas pénzek vándorolnak a zsebekbe? Azt gondoljátok, hogy én semmit nem veszek észre, sőt, tapsikolok hozzá, és azt gondolom minden a legnagyobb rendben?

Nyakunkon a választási kampány, az uniós választás, a háborúk füstje már az orrunkat marja, a nemzet pedig, még mindig azon vitatkozik, hogy melyik politikus miben hibázott, hányszor hazudik másodpercenként és milyen vagyon halmozott fel… aki viszont az igazat pedzegeti ott, ahol lehetőséget kap rá, azt a nép, árulónak és akasztásra méltónak ítéli. Ilyen a világ, ilyenek a politikusok, és ilyenek vagyunk mi, azaz, a nép...