Kultúra

Még nyilvánvalóbb kudarc a zamárdi avar szíjvég szövegének olvasatlanul hagyása. Jól azonosítható, több jelből álló és folyamatos sort alkotó szövegről van szó, olvasattal mégsem szolgál. Nem kellene tanulnia a sorozatos csődjükből Magyarságkutató Intézetnek? 

A budapesti késő-középkori jelvénnyel történtek illusztrálják, miért képtelen a hazai akadémikus "tudomány" megközelíteni a kevermesi sztélé gondolati tartalmát. Az elvégzett vizsgálatok a Maros-völgy és a Déli-Kárpátok vidékét jelölték meg a kődarab valószínűsíthető származási területeként...

A későbbi értékelők már megemlítik a szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, ám hamisítást kiáltanak egyrészt a jeleket, másrészt a lelet korát illetően. Persze csak az derül ki, hogy a felbőszült kritikus a szobor jeleit nem tudta azonosítani, az összeadás pedig nem mindig sikerül neki...

Miközben a szerző belebonyolódik a formai-stílusbeli megoldások elemzésébe, észre sem veszi az ornamentika által különböző változatokban előadott, sztyeppi identitást jelző gondolati tartalmakat, elolvasható nyelvemlékeket. Az előző átkosban divat volt alábecsülni a magyar mitológiát, sőt tagadni a létezését, amelyet pedig Ipolyi Arnold olyan szépen és alaposan leírt...

A koronavírus járvány miatt csak most nyílt lehetőség arra, hogy hivatalosan is esküt tegyen Lakatos Gusztáv, aki ezzel Miskolc, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye cigány vajdája lett. A megyében nem ő az első vajda, 2008-ban már választottak egyet Vajda Attila személyében. A ceremónia azonban most jóval visszafogottabb volt a 13 évvel ezelőtti beiktatásnál. Lovashintó, limuzin, és lezárt főutca helyett az új vajda, Lakatos Gusztáv szűk körben, a református és a katolikus egyház képviselőinek áldása mellett mondta el a vajdák esküjének szövegét.

Ezek valójában egy tudományellenes agymosáson átesett, az önálló gondolkodásra csak csökkent mértékben képes, hazulról eleve magyargyűlölettel telve az útjukra bocsátott szellemi robotok (Veres Péter kutatásaiból tudjuk, hogy a kutatóknak is csak 4%-a kreatív). Nem vállalkoznak tudományos párbeszédre, mert egyrészt a tudásuk is hiányzik hozzá, másrészt azonnal lelepleződne a prekoncepciójuk. Mindössze a legalább Zsirai óta kötelezővé vált "finnugrista szókincs" kiosztása a válaszuk a kritikára (a "dilettáns"-tól az "elmebeteg"-ig). A magyar kultúra letagadására képezték ki őket s ezt a feladatukat sokuk szégyenletes alapossággal el is végzi.

Már annak is örvendezhetünk (boldogan ugrándozhatunk a nappaliban, kezeinkkel tapsikolva, kipárnázottabb olvasóim vastagabb felüket a falba veregetve), ha csak elhallgatják a honfoglalók magyar nyelvéről és írni-olvasni tudásáról árulkodó jeleket és nem reszelik le azok felületét restaurálás ürügyével. 

Magasan képzett kutatók állítottak ki magukról szegénységi bizonyítványt csak azért, mert képtelennek bizonyultak a szakszerű és becsületes munkára, a kutatásban már elért és dokumentált eredmények figyelembe vételére.

Anonymus hírt ad arról, hogy a honfoglaló magyarok gondot fordítottak Split (Spalato) városának bevételére, amiben a város gazdagsága mellett szerepet játszhatott az avar népesség javaslata (a Kárpát-medence mindenkori urainak a tengeri kijárat biztosítását célzó törekvése).

A Hunyadi-sorozat showrunnere, a magyar származású George Mihalka több száz órányi prémium tartalmat készített televízióknak és tucatnyi mozifilmet, munkásságát a Kanadai Rendezők Céhe is díjazta. "Amióta gyerekként elhagytam Magyarországot, az volt az álmom, hogy visszatérjek és dolgozzak a szülőföldemen és az anyanyelvemen. Örülök, hogy része lehetek ennek a mesés csapatnak és az első Magyarországon gyártott és forgatott nemzetközi sorozatnak".