<> Kultúra | Hungary First

Kultúra

  • A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című művét a nagyváradi Szigligeti Színház hozza el Budapestre. Mint írják, az előadás a társadalom peremére irányítja a figyelmet, ahol a szeretetre méltó főhős kalandos és humoros fordulatokban bővelkedő útja az alkalmi munkáktól - de inkább a munkakerüléstől - a bonyolult szerelmi ügyekhez vezet. A művet Gothár Péter állította színpadra.

  • A Magyar hieroglif írás c. kötet megírásába 40 év kutatás után kezdtem bele. A barátaim ugyanis (köztük Csontos Péter turkológus) többször is felszólítottak, hogy az írástani kutatásaim eredményét tankönyvszerűen foglaljam össze és adjam ki, hogy az írásunk iránt érdeklődő művelt közönségnek ne kelljen azokat különböző cikkekből összeszednie. Egy székely csoporttól is érkezett felkérés, ők egy Unicode szabványterv készítéséhez kívánták felhasználni történeti leírásként...

  • Bemutatták a Magyarország, az élő hagyományok hazája című kiadványt szombaton az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, a Papp László Budapest Sportarénában. A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a nemzeti hagyomány megőrzésére, amely egyet jelent a nemzet múltjából fakadó büszkeséggel, a jelen méltóságának a megtartásával...

  • A Magyar Néprajzi Lexikon szerint "Magyarországon a jellemző virágkompozíciók legkorábban a 14–15. századi ötvösműveken, főként az olasz indítás nyomán kibontakozó sodronyzománcos gótikus emlékeken jelentek meg." Ezzel szemben a magyar népművészetre jellemző növényi ornamentika (a tulipántisztelet, az "olasz korsó" motívum stb.) a magyar ősvallás szolgálatában állt évezredeken át. A régészeti leleteken lévő hieroglifikus ábrázolások magyar nyelven való elolvashatósága kellőképpen bizonyítja a magyar (szkíta, hun, avar) eredetüket. A növényi ornamentika tisztelete és alkalmazása más népekhez is átkerült, az elolvashatóság azonban (a reneszánsz idején) kizárólagos magyar sajátosság. A Magyar Néprajzi Lexikon vonatkozó állításai felülvizsgálatra szorulnak.

  • Gajdán Imre és a velemi Magóvó Kulturális Egyesület meghívásának eleget téve tartottam előadást e szép település kultúrházában a nyugat-dunántúli hieroglifákról. Indokolt e terület írástörténetéről beszélni, mert itt került elő a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemléke, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor és innen, a hun kori magyar nyelvű íráshasználatból származik a merovingok és a frankok hieroglifikus szövegeinek sora is. Velem azért is rokonszenves település, mert ott sorozatosan izgalmas kulturális eseményekre kerül sor...

  • Az OSZK akkor még nem menesztett főigazgatójával folytatott, az akadémikus "tudomány" rovásírással szembeni elfogultságáról árulkodó levelezésünk örökbecsű látlelete a megszállóként viselkedő akadémikus körben a magyar nyelv- és írástörténet kutatása területén napjainkig érvényesülő, cenzúrával, forráshamisítással és írásemlék-rongálással fűszerezett magyar- és tudományellenes törekvéseknek. Ez a társaság - a konszenzus hiányára hivatkozva - indexen tartja a nemzeti írásunkat és tudatosan félrevezeti a közönséget. A főigazgató egyrészt arra hivatkozott, hogy ő nem avatkozik bele a kiállítás rendezőjének munkájába, mert az független...

  • Az alsómaráci síkság északi része szelíden emelkedik a tagolt, dombos Őrség felé, az erdős tájat azonban kettévágja a trianoni rabló béke során meghúzott szlovén-magyar országhatár. A termékeny síkság Szlovéniához tartozik, a dombosabb Őrségnek pedig az egyik része Szlovéniához került, a másik része Magyarországon maradt. Az Őrségbe látogató magyar turisták többnyire tudomást sem szereznek a határhoz közeli, de azon túl fekvő nevezetességekről, amelyek egyike a nagytótlaki Szent Miklós körtemplom...

  • A Lentiben élő Lukács Mónika gyűjtötte Zalában az alább látható hímestojás mintát és ő készítette el ezt a példányát is. Nagyon hasznos és üdvözlendő ez a tevékenység, mert a magyar írástörténet kutatását segíti elő minden így feltárható írásemlék. A tojáson ugyanis a magyar hieroglif írás két mondatjele olvasható.

  • Újdonság, hogy egyre több külföldön élő magyar család küldi haza a gyereket táborozni. Az eddig leadott jelentkezések közel ötöde olyan magyar gyermek táborozására szól, aki nem Magyarországon él, azaz a külföldön élő magyar családok is hazaküldik csemetéjüket táborozni, aminek oka lehet egyrészt az itthoni táborok egyre jobb minősége, másrészt az, hogy törekednek arra, hogy gyermekeik Magyarországra továbbra is otthonukként tekintsenek...

  • 1848 méter hosszú zászlót feszítettek ki Budapesten az Opera és a Hősök tere között az Andrássy úton a magyar zászló és címer napja alkalmából. Az eseménnyel ugyanakkor nemcsak a nemzeti jelképek előtt tisztelegtek, hanem azok előtt is, akik életüket és vérüket adták Magyarországért. Az eseményen többek között a nemzeti jelképek előtt tisztelegtek.