<> Kultúra | Hungary First

Kultúra

  • A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumból és a helyi Népi Iparművészektől érkező tárgyak segítségével az érdeklődők párhuzamot állíthatnak múlt és jelen között, megismerhetik a hagyomány régi és napjainkra megújult elemeit. Mint írják, a farsangi szokásoknak, így a mohácsi busójárásnak is elengedhetetlen velejárója a zene és a tánc.

  • Szilveszter estéjén a jászdózsai lányok férfinadrágot tesznek a párnájuk alá és megálmodják, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Közismert, András-napkor is gyakorolt praktika, hogy sótlan pogácsát sütnek egész napi böjtölés után, maguk mellé teszik egy kis vízzel, hogy álmukban eljöjjön a jövendőbelijük és együtt egyék meg.

  • Egyre közelebb az aranyszobor a Göttinger Pál, Takács Géza, Osvárt Andrea főszereplésével készült Susotázsnak, ami két magyar szinkrontolmács egy napját mutatja be egy hűtőgépgyártó konferencián, ahol az események nem várt fordulatot vesznek.

  • Tisztelt Honfitársak, kedves Barátaink! Közös hittel, bizalommal, munkával és kitartással az előttünk álló időkben a turáni átok helyett áldás vezérelheti életünket: viszály helyett összefogás, önfeladás helyett önismeret, fogyatkozás helyett gyarapodás, hanyatlás helyett felemelkedés!

  • Az Oscar-díjakért folyó versenyben idén rekordszámú kategóriában van magyar esélyes: Nemes Jeles László Napszállta, Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő, Kovács István Ostrom, valamint Andrasev Nadja A nyalintás nesze és Bucsi Réka Solar Walk című alkotása.

  • Felkerült a kékfestés hagyománya a szellemi kulturális világörökség listájára – döntött az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) illetékes bizottsága a Port Louis-i tanácskozásán.

  • Az alkotás korábban díjat nyert többek között St. Louisban, Indianapolisban és Los Angelesben, megkapta a Legjobb Európai Tévéfilmnek járó Prix Europa-díjat, az A-kategóriás Montreáli Filmfesztiválon pedig a Legjobb Rendezés díját is. A film fesztiválkörútja Barcelonában, Alaszkában és Indiában folytatódik.

  • A Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett budapesti hun(?) jelvény barbár lereszelésének és a letéti szerződésben előírt tudományos leírás elmaradásának (a leírás komolytalanságának) ügyét néhányan jogi úton gondolták megoldhatónak. Ez az érdekes gondolat felmerült a Varga Benedek főigazgató úrral és munkatársaival folytatott személyes beszélgetésen is, ahol éppen a múzeum képviselői vetették azt fel.

  • Teljességgel tudománytalan összefüggési láncolat nyomába indulunk, amikor a XIX. sz-i tudós, Horvát István munkásságára hagyatkozunk. Az Országos Széchenyi Könyvtár első ,,őreként” olyan történelmi adatokat bányászott ugyanis elő, melyek miatt az utána szárba szökő finnugor irányzat képviselői, őt, elhallgattatási céllal őrültnek bélyegezték meg. Így hajdani ismeretei máig kimaradtak a vizsgálati körből. Szerencsére Isten malmai őrölnek, körültekintésre késztetve a szemérmes történettudományt.

  • A székely írás eredeztetésének tudománytörténeti fordulata az ezredforduló előtt következett be. Ennek lényege, hogy a székely írás nem ótürk, hanem magyar eredetű és előzménye, a magyar hieroglif írás már a kőkorban általánosan el volt terjedve. Sikerült a vonatkozó tudományos érveket rendszerbe foglalni és közreadni (Bronzkori magyar írásbeliség, 1993.), aminek hatására az akadémikus "tudomány" képviselői (Róna-Tas András, Sándor Klára és mások) feladták a száz éven át hangoztatott, de sohasem bizonyított magyar- és tudományellenes álláspontjukat.