Magyarság a határon túl

Méltatlan és mély hallgatás övezi szeptember óta, Benedek István marosvásárhelyi orvosprofesszor halálát és annak körülményeit, noha az erdélyi magyar sajtóból minden bizonnyal értesültek a máskor Erdélyért nagy hangon kiálló és kiáltó kollégák. Most egy nagy tudású magyar orvost vesztett el az erdélyi magyar közösség. Benedek professzort saját kollégái és a hazai ellenzék által oly sokszor dicsőített román egészségügy gyilkolta meg...

„Önöknek, magyar etnikumú román állampolgároknak a mai nap alkalmat nyújt megerősíteni nagyra becsült értékeiket, amelyek egy néppé egyesítik önöket, valamint arra, hogy büszkén mutassák fel a világ előtt azt az identitást, amely felszentelt helyet biztosít önöknek a történelemben és az egyetemes kultúrában”

Az elfogult műsorvezetésre csak egyetlen példa, mely az egész adást jellemezte: A TA 3-on Bielik Szijjártó Péter és Gyimesi György komáromi tárgyalását hozta fel problémaként. De azt, hogy a tárgyalást mi indokolta, már elhallgatta. Pedig ha az SaS (mert ők blokkolják a kormányban és a kormányprogramon keresztül) a felvidéki magyaroknak is megadná a kettős állampolgárság lehetőségét, eleve okafogyottá válna minden további egyeztetés...

Ma már végképp nem tudom eldönteni, hogy a ma oly divatos trianonozás valójában mit jelent a 21. század magyar embere számára. Olyan, mint egy nemzeti nosztalgia-show. Hiszen, ma éppen azokat a szlogeneket használja a joggal háborgók tömege, mint 1921-ben, azzal az „apró” különbséggel, hogy 1921-ben magyar kormánya volt ennek az országnak, s az a kormány, és az akkor élt magyar tömegek mind politikailag, mind az élet ezernyi területén tettek is azért, hogy az irredenta elgondolások valóra is válhassanak...

Ellenséges légkörben kezdte el csütörtökön mandátumát Kolozs megye új kormánymegbízottja, Tasnádi István Szilárd. Ennek oka, hogy mind Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, mind pedig Alin Tișe megyei tanácselnök vehemesen tiltakozott amiatt, hogy korábbi kifogásaik ellenére az RMDSZ jelöltje foglalhatja el a tisztséget. A Nemzeti Liberális Párthoz tartozó két politikus elsősorban a saját pártja vezetését hibáztatta azért, hogy nem sikerült Kolozs megyébe PNL-s prefektust kinevezni, de az RMDSZ-szel szembeni ellenérzéseiknek is hangot adtak...

Diplomáciai adok-kapok alakult ki Szlovákia és Magyarország között, ennek eredményeként ma berendelték a szlovák külügybe a pozsonyi magyar nagykövetet. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint az állampolgársági törvény kormány által elfogadott módosítása körül feleslegesen szítják a nemzetiségi feszültséget, és szerinte a problémát az jelentheti, ha egy másik állam osztogatja az állampolgárságot...

A tanács titkárának aggodalmai valószínűleg a 2014-es eseményekhez köthetők, amikor kiderült, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, a belügy- és védelmi miniszterek, valamint az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke orosz állampolgárok voltak. A kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat elsősorban a köztisztviselőket érinti, nekik hivatalba lépés előtt le kell mondaniuk a másik állampolgárságukról...

A hivatalos indoklás szerint ez azért fontos, mert az állami tisztségekre pályázók nem lehetnek kettős állampolgárok. Az nem teljesen világos, hogy ez miért kizáró ok, de feltehető, hogy az ukrán-orosz kérdés erősen közrejátszik. De az nem a mi problémánk! Helyesebben, mégis csak a mi problémánk is, mert a nyelvtörvényt, vagy a sajtótermékekre vonatkozó korlátozásokat, vagy a Magyarországra tartó gázolaj-vezeték államosítását is mind-mind az orosz-ukrán konfliktus szülte kényszerhelyzettel magyarázzák az ukránok.

Az ország meghatározó külpolitikusának tartott képviselő már a trianoni békediktátum centenáriuma előtt Magyarország szlovákiai inváziójával riogatott. Akkor a krími orosz beavatkozás analógiájára vázolta fel, mi lenne, ha Szlovákia „örökké magyar” déli részén valaki az ottani többség kitalált védelme érdekében inváziót hajtana végre felségjel nélküli egyenruhákban, és sebtiben „népszavazást” írna ki a „felszabadítók” ágyúi árnyékában...

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint szükség van az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogainak védelméről szóló törvény elfogadására, nem utolsósorban az ukrán társadalom megerősítése, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának a védelme érdekében – közölte pénteken az Elnöki Hivatal sajtószolgálata, adta hírül a Levij Bereg hírportál...