Magyarság a határon túl
Húsvétvasárnap rendszerint Csíkszeredában tartják a Kárpát-medence legnagyobb hagyományos ételszentelését, amelyre több ezren gyűlnek össze. Az elmúlt két évben azonban rendhagyó módon szervezték meg az ételszentelést a koronavírus-járvány miatt: 2020-ban csak élő közvetítés által kapcsolódhattak be a hívek a szertartásba, tavaly pedig kibővült helyszínen, keresztet formálva sorakoztak fel a hívek a Kossuth Lajos utcán és a Temesvári sugárúton, kötelező maszkviselés és kétméteres távolságtartás mellett...
A felvidéki magyar választópolgárok megunva az ellenük való hangulatkeltést, úgy döntöttek, hogy megmozdulást szerveznek a szlovák parlament elé. A Körkép.sk saját forrásból úgy értesült, hogy a Németh Titusz által, magánszemélyként koordinált tüntetés jövő hét kedden, azaz április 19-én a délutáni órákban lesz a szlovák törvényhozás előtt...
A kisebbségi kérdés rendezetlensége folyamatosan gyengíti Európa biztonságát. A Balkántól Katalónián át a posztszovjet térségig hol itt, hol ott lángolnak fel az indulatok a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása miatt. Európa nem akar tudomást venni erről a problémáról, pedig e kérdés kezelésével sok gondtól megóvhatná magát. A kisebbségek jogfosztottsága végig ott volt az Ukrajna körüli feszültség mögött. Ezt a saját bőrén érezhette a kárpátaljai magyar kisebbség, amelynek további sorsát is alapvetően határozza meg a háború kimenetele. S nagyon félő, hogy a helyzete rosszabbra fordul...
Megszavazta kedden a román parlament alsóháza is azt a jogszabályt, amely előírja, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelven is feliratozni kell. A jogszabályt 277-en támogatták 9 tartózkodás mellett a 329 tagú képviselőház jelen lévő képviselői közül, ellenszavazat nem volt. Tavaly szeptemberben a szenátus is elfogadta, így már csak az államelnöknek kell aláírnia, hogy hatályba léphessen...
"Csaknem három éve nem tud érvényt szerezni az Európai Bizottság a saját döntésének, és így Szlovákiban még mindig nem biztosított a jogorvoslati lehetőség azoknak, aki felvették a magyar állampolgárságot" - erről beszélt a Magyar Nemzetnek idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. A volt főbírót több mint tíz évvel ezelőtt a Magyar Becsületrenddel kitüntetett Tamás Ilonka néni és hozzá hasonló helyzetbe hozott társai bíztak meg a felvidéki jogfosztottak nemzetközi fórumok előtti képviselettel...
A hazai rovológia örök szégyene, hogy az Élő rovás mozgalom éleselméjűség terén meglehetősen visszafogott teljesítményű aktivistái feltalálták és napjainkig népszerűsítik a rovás q, w, x és y jeleket, bár azokra semmi szükség. Altáji példánk azt bizonyítja, hogy talpraesett rovóink az angol sex szót ügyesen le tudják írni rovásbetűkkel is, a létező rovás "s" és a szükségtelenül feltalált rovás "x" nélkül is. Ezeknek most példát mutatott Péter és Enikő pásztorórájuk frappáns megörökítésével s e példát eléggé messzehangzóan bevésték az Altáj sziklájába és a rovológia irodalmába is. Már csak tanulni kellene belőle.
A Bákó Megyei Törvényszék csütörtökön kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A törvényszéki határozat nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene...
Ha a magyarnak nincs nagy problémája, akkor csinál magának. Így volt ez évszázadokon keresztül és így van ez ma is. Most éppen a romániai nép-, és lakás számlálás miatt okoz magának problémát a székelység egy kis része, kiterjesztve ismét egy olyan fölösleges ellenségeskedést, amelynek semmi értelme nincs. Kivált ma nincs, amikor a világkormány a kisebbségeket tartja legnagyobb ellenségének, mert a globalizációt a nemzeti kisebbségek akadályozzák a legjobban. Épp úgy, mint maguk a nemzetek, amelyeknek az önrendelkezését is mesterien szabdalják szét a különféle uniós szabályok...
A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát...
Mintegy kilenc hektár erdőt igényelt vissza az államtól a szentegyházi önkormányzat, ugyanakkor közreműködésükkel a Szent András Plébániatemplom is kapott vissza területeket. A szentegyházasfalvi Szent András plébániatemplom 23,66 hektárnyi, míg az önkormányzat 9,03 hektárnyi erdőt igényelt vissza sikeresen a román államtól...