<> Magyarság a határon túl | Hungary First

Magyarság a határon túl

  • A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki oda helyezte a Bihari Püspökséget. Tiszteletére már 1390-ben szobrot emeltek a főtéren. 1660-ban aztán a törökök bevették Váradot, az alkotást pedig földarabolták. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezésére 1893. szeptember 10-én avatták fel Tóth István új, 18 mázsás bronz Szent László-szobrát Várad főterén.

  • Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerint eljött az ideje Ukrajnában annak, hogy társadalmi vitát kezdjenek a többes állampolgárság engedélyezésének lehetőségéről. Sőt, utalt arra, hogy 11 magyar-ukrán kettős állampolgár esett el Ukrajnáért harcolva Oroszország ellen.

  • Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés, és a szabadságharc székely véráldozata bebizonyította, hogy az erdélyi magyarság az oly sok háború és idegen érdek ellenére is egy magyar országban akart élni, évszázados szétszakítottságot akart jóvátenni. Hogy az agyagfalvi nemzetgyűlés évfordulója egyben a magyar–székely emléknap, az egy nemzethez való tartozás napja lesz, jelzés értékű 2018-ban.

  • Harminc méter hosszú és tíz méter széles román zászlót feszítettek ki a Nemzeti Liberális Párt ifjúsági tagozatának (TNL) tagjai vasárnap délután a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé.

  • Kiska, Pellegrini és Danko a csehek és a szlovákok közös államáról beszél. Beszélnek, de nem mondanak semmit. A „szlovák nemzet évszázadokon át való fejlődését“ magyarázzák. Nézem, és egyre reménytelenebb, amit látok. Üresség, tartalom nélküliség, valódi eszme, méltóság nélkül.

  • A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elismeri minden nép önrendelkezéshez való jogát, de minden olyan elért függetlenség, amely más nép vagy népek kárára születik, genetikailag öröklődő, nem gyógyítható seb a történelmen és az emberi lelkekben.

  • A bukaresti külügyminisztérium a G4Media.ro ellenzéki hírportál felkérésére reagált hétfőn arra, hogy a Krónika című erdélyi magyar napilap pénteki összeállításában több magyar politikus is bírálta az EB elnökének október 23-án, az Európai Parlamentben Klaus Iohannis román államfő jelenlétében elhangzott beszédét, amelyben Juncker a nagy román egyesülés napját egész Európa ünnepének nevezte.

  • A magyarellenes megnyilvánulásairól, a feljelentéseiről, valamint a pereiről elhíresült Tanasă közleményben hozta nyilvánosságra felhívását, amelyben úgy fogalmaz: nyilvánosan felszólítja a polgármestert, hogy adja meg az „illő tiszteletet” a román nemzeti ünnepnek, és december elsején ugyanúgy lobogózza fel román zászlókkal a várost, mint ahogy tette március 15-én a magyarság ünnepén.

  • Székelyföld határainak kivilágításával egy időben a Partiumban közel harminc helyszínen gyújtották meg az őrtüzeket szombat este. A három szervezet közös közleményben tudatta még csütörtökön, hogy az EMNT múlt szombati küldöttgyűlése határozatának megfelelően azért gyújtanak lármafákat, hogy ezáltal fejezzék ki: támogatják a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

  • A magyar kormány erdélyi, kiemelt nemzeti jelentőségű programok és beruházások finanszírozására idén 1,3 milliárd, jövőre pedig 1,5 milliárd forintot biztosít – az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg csütörtökön.