<> Természet | Hungary First

Természet

  • A becslések szerint 2,6 millió madár esik áldozatul évente az értelmetlen vadászatnak, köztük rengeteg védett, veszélyeztetett egyed is. Ez azt jelenti, hogy négyzetkilométerenként 248 madarat lőnek ki, de ezek csak becslések, a pontos számok ennél magasabbak is lehetnek, ahogyan a költöző madarak kilövése egyre elfogadottabb a társadalomban...

  • Néhány napja láthatták a békéscsabaiak, ahogyan a tavalyi sikertelen kísérlet után ismét áthelyezték a Bartók Béla úti gólyafészket. A közösségi oldalon többen nemtetszésüket fejezték ki az ügyben. Sokan nem értik, miért van szükség erre az intézkedésre. Mint ahogyan arról tegnap beszámolt a Körös Hírcentrum, többen megpróbáltak közbenjárni a gólyák érdekében és az eredeti állapot visszaállítását követelték...

  • A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon...

  • Vannak kutatók, akik nem adják fel a reményt, hogy megmentsék az északi szélesszájú orrszarvút a kihalástól, annak ellenére sem, hogy két az egész alfajból mindössze két nőstény maradt.

  • Hazánk erdeinek állapota nemzetközi szinten is példamutató. Ez nagyrészt a Soproni Egyetem berkeiben zajló erdészeti felsőoktatásnak köszönhető, amely 210 esztendővel ezelőtt indult el, Selmecbányán. Az egyetem diákjai, és kutatói erről emlékeztek meg az intézmény Erzsébet kertben található épületében. A keddi rendezvényen az Erdőmérnöki Karon folyó, és ahhoz kapcsolódó munkát is bemutatták.

  • Az ausztráliai RMIT Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport betanított egyes méheket, hogy bemenjenek egy útvesztőbe, ahol 1-5 figurával találkoznak, melyek vagy kék, vagy sárga színűek. Ha a figurák kékek voltak, a méheknek a figurák számához hozzá kellett adniuk egyet, ha sárgák, akkor ki kellett vonni egyet. Ha ezután a helyes megoldással feltüntetett alagútba szálltak be, akkor jutalmat kaptak.

  • A magyar, szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakemberek a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a sasleltár a lehető legpontosabb képet adja a Kárpát-medencében tartózkodó fajokról, és ezek egyedszámáról.

  • A kert összesen 16 000 négyzetméteres területen fekszik, a tulajoknak sikerült egy olyan tájképi jellegű kertet létrehozni, ahol vízfelületek, utak, íves ágyások, kisebb-nagyobb dombok osztják fel a kertet különböző részekre, melyek mindegyike a család kényelmét, pihenését, feltöltődését szolgálja. További részletek a következő oldalon.

  • Európa Szaharáját már 1912-ben természetvédelmi területnek nyilvánította a magyar kormány, napjainkban pedig az UNESCO világörökségi listájára való felvételre várnak. Újabban a vadászok egyik kedvenc úti célja is a homokpuszta, hisz erdőiben rengeteg őz és szarvas futkos, de itt honos több száz éve az immáron védettnek nyilvánított bánáti farkas is. (Forrás: .borsonline.hu)

  • A Nabu felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a számok azért is riasztóak, mert a madarak jelenléte megmutatja, mennyire egészséges egy-egy terület. Az állomány nagyságának visszaesése pedig azt jelzi, hogy sivárrá váltak a mezők és szántóföldek, ahol sok madár nem talál többé költő- és élőhelyet, illetve táplálékot. A német környezetvédelmi hivatal (UBA) tájékoztatása szerint a szántóföldi madárfajok csökkenő egyedszámának fő oka a területek intenzív mezőgazdasági felhasználása.