<> Természet | Hungary First

Természet

  • Sok település számos eszközzel küzd azért, hogy a fecskeállomány gyarapodjon. A Vas megyei faluban például műfészkeket készítettek és telepítettek a helyiek, a budapesti Tóth Tamás nagy állat- és madárbarát pedig létrehozott egy facebook csoportot Mentsük meg a fecskéket! elnevezéssel, amihez rengetegen csatlakoztak...

  • A somoskői vár parkolójából kezdtük túránkat, a gyerekek egy pillanat alatt már a határ túloldalán voltak, és az egy eurós belépő leszurkolása után hamarosan be is vették a várat. Bár szlovák oldalon vagyunk, szabadon járhatunk, kelhetünk, a palóc vidéket szépen egybefogó Novohrad-Nógrád Geopark törekvéseinek köszönhetően. Sokszor voltunk már itt, de ezúttal is megcsodáltuk a kilátást, a romokat, majd ezek után a fürgébbek már el is tűntek a vár alatt kezdődő kis ösvényen, mely az Európa-hírű, páratlan szépségű, ívesen megszilárdult bazaltömléshez vezet...

  • Becslések szerint akár félmillió madár is elpusztulhat évente Magyarországon áramütés és vezetéknek ütközés következtében, ezért minden lépés, amit ez ellen tesznek, örvendetes – jelentette ki lapunknak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője annak kapcsán, hogy az E.ON szakemberei 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat a Marcal-medence Natura 2000 területén...

  • A lovászi Buda Ernő Körzeti Általános Iskola felső tagozatos diákjai látogatást tettek a minap a Zalaerdő Zrt. mangalicatenyészetében. A mangalica a többi zsírsertéstől és a modern fajtáktól küllemében, testfelépítésében és szőrzetében is eltér...

  • Jelenleg 50-150 pár ugartyúk fészkel Magyarországon, ebből 5-6 pár a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. Az első madarak már megérkeztek. Az ugartyúkon a legjellegzetesebb a testéhez képest jókora, sárga szem, egyébként a rejtőszíne miatt nem túl feltűnő jelenség. Magyarországon az extenzív állattartás visszaszorulásával párhuzamosan az ugartyúkok száma is jelentősen lecsökkent...

  • Kárpátalja természetvédelmi területén már virít egy-egy nárcisz. A tömeges virágzást május negyedike, ötödike környékére jósolják a szakértők. Annak, aki szeretne gyönyörködni a Huszt környékén található, több mint kétszáz hektáron elterülő sajátos növény- és állatvilággal rendelkező völgyben, a május eleji ünnepekre érdemes időzítenie az oda látogatást.

  • A hazai baglyok közül a legnagyobb, állománya növekedést mutat, pedig a hetvenes években majdnem kipusztult az országból. Jelenleg 70-80 pár fészkel Magyarországon, főleg felhagyott bányákban és a középhegységek meredek sziklafalain. Tradicionális élőhelye például a Zempléni-hegység, az utóbbi években azonban megfigyelték már fészkelését elhagyott feketególya-fészekben is, például a Tisza és a Bodrog menti ártéri erdőkben...

  • Magyarországon négy rétihéjafaj fordul elő. A barna és a hamvas rétihéja fészkelőként van jelen, a kékes rétihéja viszont csak telelni jár hozzánk. A negyedik faj, a fakó rétihéja (Circus macrourus), amely csupán átvonuló madár mifelénk, ősszel és tavasszal néhány tucatnyi példányát figyelhetjük meg a tiszántúli puszták felett...

  • Az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, az állatok a Dunántúl jelentős részéről eltűntek. A Gemenc Zrt. dolgozói arról számoltak be, hogy árterületet átszelő 55-ös úton és a vasút mentén gyakran gázolnak el vadmacskákat. A későbbi azonosításból kiderül, egyre több az olyan egyed, amely vadmacska és házimacska párzásából született...

  • Máté Bence Túlélési ösztön című békás fotója nyert az év sajtófotóit elismerő World Press Photo-díj természetfotó kategóriájában - jelentették be csütörtökön Amszterdamban. A magyar természetfotós fényképén levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe...