<> Természet | Hungary First

Természet

  • A magyar, szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakemberek a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a sasleltár a lehető legpontosabb képet adja a Kárpát-medencében tartózkodó fajokról, és ezek egyedszámáról.

  • A kert összesen 16 000 négyzetméteres területen fekszik, a tulajoknak sikerült egy olyan tájképi jellegű kertet létrehozni, ahol vízfelületek, utak, íves ágyások, kisebb-nagyobb dombok osztják fel a kertet különböző részekre, melyek mindegyike a család kényelmét, pihenését, feltöltődését szolgálja. További részletek a következő oldalon.

  • Európa Szaharáját már 1912-ben természetvédelmi területnek nyilvánította a magyar kormány, napjainkban pedig az UNESCO világörökségi listájára való felvételre várnak. Újabban a vadászok egyik kedvenc úti célja is a homokpuszta, hisz erdőiben rengeteg őz és szarvas futkos, de itt honos több száz éve az immáron védettnek nyilvánított bánáti farkas is. (Forrás: .borsonline.hu)

  • A Nabu felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a számok azért is riasztóak, mert a madarak jelenléte megmutatja, mennyire egészséges egy-egy terület. Az állomány nagyságának visszaesése pedig azt jelzi, hogy sivárrá váltak a mezők és szántóföldek, ahol sok madár nem talál többé költő- és élőhelyet, illetve táplálékot. A német környezetvédelmi hivatal (UBA) tájékoztatása szerint a szántóföldi madárfajok csökkenő egyedszámának fő oka a területek intenzív mezőgazdasági felhasználása.

  • A kápolna előtti öreg, hat méter magas fával kapcsolatban az Év Európai Fája verseny oldalán azt írják, a mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban, egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is Pécsett.

  • A keresztények ezen a napon tartják Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét is, amely a karácsonyt követő negyvenedik napra esik. Ez a jeles nap akkor került a naptárban a mai helyére, azaz február 2-ára, amikor a 6. században Róma a karácsonyt az addigi január 6-áról december 24-ére helyezte.

  • A film elkészítésére a társaság Szendőfi Balázst, rendezőt, forgatókönyvírót, operatőrt kérte fel. A Kft honlapján azt írja a rendezőről, hogy 2018-ban Balázsnak ítélték oda a 4. Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját eddigi munkássága, valamint fesztiválfilmje, a Hegyek-völgyek halai: a vizek bárányai és farkasai elismeréseként.

  • Több gyönyörű farkast örökített meg egy hószakadással tarkított januári éjszakában Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park zoológiai szakreferensének kameracsapdája. A nagyragadozó-kutató felvételén azt vehetjük szemügyre, ahogy éppen három farkas kószál nyugodtan a sűrű sötét erdőben.

  • Füleinek a felső részét régen fülpamatnak hívták. Tavasszal pacsmagol. Erdőben él, ahonnan ki sem nagyon teszi a mancsát. Kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak. Bár őshonos, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna. Ha az eurázsiai hiúzra tippelt, nyert.

  • A voksolás a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ám üröm az örömben, hogy valaki „informatikai trükközéssel” próbálta meg jogosulatlan előnyhöz juttatni az év hala címért versengők egyikét, sebes pisztrángot. A szavazatok száma azonban a sebes pisztrángra szabálytalanul leadottak érvénytelenítése után is meghaladta a 11 ezret.