<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Az Andronovo kultúra népességébe beletartozhattak a magyarság elei is, ezért érdekes számunkra a kultúra tárgyain felbukkanó magyar jelkészlet.  Tudjuk, persze, hogy a magyar hieroglif írás jelei már a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, ám az egyes kultúrákra jellemző jelkészletek megismerése segíthet a rokonsági kapcsolatok és a nyelvi viszonyok megismerésében. Az alábbi cikkekben egy-egy Andronovo tárgy jeleit mutatjuk be. 

  • 1846. július 15-én nyitották meg a mai Magyarország területén az első vasútvonalat, Pest és Vác között. 1847-ben már a Pest-Szolnok 99 km hosszúságú szakasz is elkészült.

  • Archaikus díszítésű népi cserépedényeinken napjainkban is megtaláljuk az ősvallás jel- és hiedelemrendszerének maradványait. E cikkben az Orion és a Tejút együttes ábrázolásának a szkíta-hun kor óta gyakorolt hagyományát érjük tetten. 

  • A korai magyar történettel foglalkozó modern szerzők gyakran vélik úgy, hogy a magyar hagyomány nem ismeri az avarokat és a szabírokat, hiányzik belőle, vagy csak nagyon röviden van megemlítve az Attila halála és a magyar honfoglalók bevonulása közötti időszak. Ugyanakkor Csaba királyfit és a hozzá kapcsolódó történeteket - tévesen - hiteltelennek minősítik és nem hasznosítják, holott éppen Csaba királyfi alakja és története töltené be az említett, a történeti forrásokban kitapintható űrt. 

  • Azt talán mindenki tudja, hogy az 1848-49-es szabadságharc első csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar honvédsereg, Jellasics horvát bán csapatai ellen. Azt viszont már talán kevesebben, hogy a szabadságharc utolsó győztes csatáját is a - nem annyira - derék horvát bánnak „köszönhetjük.”

  • Négy hónappal apja halála után született és még csak három hónapos volt, mikor magyar királlyá koronázták. V. László magyar király neve és emlékezete szétválaszthatatlanul összekapcsolódik Hunyadi Lászlóéval…

  • A Magyarságkutató Intézet tisztelt főigazgatója és az egyik kutatója, Hoppál Mihály is nyilvánosan elhatárolódott a dilettánsoktól, mint akik számára az Intézetben nincs tér. Feltételezem, hogy ezt csak a ballib kritikusok vádja elleni védekezés mondatta Önökkel, mert egyébként ez nem lenne szerencsés álláspont. Lehetséges, hogy az tűnik jogszerűnek, ha a szakmai kérdésekhez csak a szakképzettek szólhatnak hozzá, de ilyen jogszabály nincs és a szakképzetlennek gondolt kutatók eredményeitől való elzárkózás sem szolgálja a tudományos haladást...

  • Az első mesebeli uralkodó Zeus és Ma földanya fia, Manész. Mivel a  királyság apáról fiúra szállt, a fia Kotüsz következett. Midőn a jóltermő lüd földeket aszály, az embereket éhínség sújtotta Kotüszfia Atüsz, az ország névadójának, Lüdosznak az atyja„… sorshúzás útján két fia közül Lydost magánál tartotta. Tyrrhénost pedig a nép nagyobbik felével elküldte.” Az Appennin-félszigeten letelepedett lüd gyarmatosokat „a vezérük neve után tyrrhéneknek hívják, akiket „a rómaiak etruskoknak és tuskoknak neveznek”

  • Ma harminc éve halt meg Kádár János. A 20. század Magyarországának két legmeghatározóbb politikusa Horthy Miklós és Kádár János volt. Már csak azért is mert az ő „regnálásuk" tartott a legtovább. Mindkettejüknek vannak ma is feltétlen hívei és elszánt ellenségei. Az alábbi írás nem foglal állást, a „Kádár-kérdésben".

  • Már az ókori rómaiak megmondták: vox populi, vox dei - a nép hanga, isten hangja. Mindig vannak politikusok, akik ezt másképpen gondolják, de a politika legmagasabb (ismert) szintje a népképviseleti demokrácia. Mi magyarok ehhez 1848. július 5-é jutottunk el, amikor Pesten megalakult az első szabadon választott Országgyűlés...