<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek. Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Kevevára központtal, a mai Vajdaság déli részén. A törökökkel vívott háborúk során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került török hódoltság alá. Az 1876-os vármegyerendezés során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a Magyar Tudományos Akadémia is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg.

  • „Több fiatalember - kilétüket nem lehetett megállapítani - vasárnap délelőtt óriási magyar zászlót tűzött ki a New York-i Szabadság-szobor legmagasabb pontját jelentő fáklyára, a szobor lábánál feliratot helyeztek el 'Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot' felirattal. (AFP) (Bizalmas!)"  - szólt az MTI egyik híradása 1956. november 18-án

  • „A magyar ragyogó emberfajta, barna, tüzes fekete szem, határozottság az arcban, a hegyes orrszögletben, kemény idegek, különösen jól megépített derék, született katonák és lovasok. Szép nemzeti viseletük nem rejti el szép termetüket, hogy kevéssé mozgékonyak, ennek mégis ez a szűk ruha az oka. A teljesen kiöltözött magyar olyan feszesen jár, mint a törzsökös dragonyos..."

  • Úgy bizony! jól olvasták. A magyar népnek már ezer évvel ezelőtt is volt szimfóniája! Tanú erre "Szent" Gellért püspök, Szent István térítőpapja, "Szent" Imre nevelője, Csanád püspöke, Magyarország első vértanúja, egyik szentje! A történetét megtaláljuk a "Szent Gellért Nagy legendájában".

  • Az amerikai indiánok magyarral rokon jelkészlete azért érdekes a számunkra, mert a magyar jelkészlet kőkori állapotát őrizvén meg, bevilágít jeleink kialakulásának folyamatába. E tanulságot kínálja az itt tárgyalt hopi tál Magasságos Rá köve alakban elolvasható "díszítése" is. 

  • A katolikus skótok mindmáig szentjükként tisztelnek egy távoli országból származó hölgyet. Skóciai Szent Margit Száműzött Eduárd és Árpád-házi Ágota leányaként született Magyarországon.

  • 1703. november 15-én Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor egyesült kuruc serege a zólyomi vár alatt megütközött Forgách Simon vezette labanc sereggel. És győzött.  De ez a csata nem csupán a diadal okán maradt nevezetes… Nagy szüksége volt a győzelemre a kuruc tábornak, nem sokkal korábban elveszett Léva vára.

  • A Kárpát-medencei, nemzetségi közös tartózkodásunk további bizonyítékait keresve jutottam ezekre az eredményekre. Az eredmények az ősi magyar és etruszk írásbeliségünk korai időszakának magas kultúrájú világába vezetnek. Fontosnak tartom, hogy a legújabb ismereteket mielőbb nyilvánosságra hozzam, bár nem íráskutatóként vagy nyelvészként, de valószínűleg éppen annak az egészen más irányú megközelítésnek köszönhetően, amely ezáltal láthatóbbá teszi kapcsolataink ősi lenyomatait. 

  • Horthy Miklós a frissen alakult Nemzeti Hadsereg élén 1919. november 16-án vonult be Budapestre. A megszálló román hadsereg november 14-én távozott a kifosztott fővárosból. A városi legenda szerint: hosszas kocsisor követte a menetet,  „rekvirált" holmikkal. Mikor a legutolsó kocsi elakadt, rögtön került néhány ráérő járókelő, akik - „Szívesen segítünk, csak menjenek már!" - felkiáltással tolták, míg el nem indult.

  • „A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.” E szavakkal kezdődik a 80 esztendeje, 1938 november 13-án kihirdetett „1938. évi XXXIV. törvénycikk, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről”