Történelem

Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...

1122 esztendeje, 899. szeptember 24-én, az itáliai Brenta folyó mentén, az Arnulf keleti frank király által segítségül hívott magyar csapatok megütköztek I. Berengár itáliai király háromszoros túlerőben lévő seregével. Ha a korai középkorban, Európában valamelyik ország, nemzet háborút viselt, vagy hadjáratot indított, az a történelemkönyvekben mindközönségesen háborúnak, vagy hadjáratnak nevezik. Kivéve, ha a magyarokról van szó…

Az ekkor mindössze 26 esztendős fiatalember 1940. december 1-én vonult be 10. tábori tüzérosztályhoz. A 2. magyar hadsereg kötelékében harcolt az orosz fronton, 1943-ban Korotajknál meg is sebesült. Sebesüléséből felépülve csaknem egy esztendeig a IV. légvédelmi tüzérosztálynál szolgált, innen jelentkezett önként a 10. rohamtüzérosztályhoz...

1959. szeptember 19-én biztonsági okokra hivatkozva nem engedték be Nyikita Hruscshovot Disneyland-be. Hruscsov 1959. szeptember 15-én érkezett meg Washingtonba, hogy, úgymod: előmozdítsa a két szuperhatalom együttműködését. Igaz, ezt is Hruscsov mondta: "Úgy gondolja, hogy ha két képviselő, akik teljesen ellentétes nézeteket vallanak, találkoznak és kezet ráznak egymással, akkor a rendszereink között húzódó ellentét megszűnik majd? Mégis, miféle ábránd ez?"

Jelen írás elsősorban a honfoglalók nyelvéről közreadott megállapításokkal foglalkozik, mert itt történt meg az utóbbi idők egyik legszomorúbb eltévelyedése. Török Tibor genetikus szerint ugyanis az ősmagyarok a hun génjeik miatt nem beszélhettek finnugorul. Mivel a nyelvészet területére tévedt, a nyest.hu szerzői könnyedén háríthatták a genetikusnak a honfoglalók kevert nyelvűségére vonatkozó állítását...

A magyar és külhoni eredetmondák és krónikák a hun-magyar származást, a szkíta ősiséget vallják magukénak, míg a hazánk egyes történészei a finnugor eredet mellett törnek kopját. Honi tudósaink sziklaszilárd, megingathatatlan tudományos tételként utasítják el a „történelmi képzelgéseket”, elfogultsággal vádolva a mást gondoló kutatókat...

Asztrik a Posen mellett fekvő meserici kolostor apátja volt. A Szent Istvánról írott legendák szerint a tanítványaival érkezett Magyarországra, a pécsváradi kolostort velük felépítette és annak első apátja lett. Az első püspökségek alapításakor Szent István kalocsai püspökké nevezte ki. Mint a király bizalmas embere, ő vezette a II. Szilveszter pápához küldött követséget. Ennek a követségnek az évét a források alapján pontosan meg tudjuk határozni. A Szent István életéről írott Nagyobb Legendában azt olvashatjuk, hogy a Géza fejedelem „halála után az ötödik évben” a követség elhozta „az apostoli áldás levelét”...

1939. szeptember 17-én a sztálini Szovjetunió - a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében - hátba támadta a hódító német Wermachttal élethalálharcot vívó lengyeleket. „Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése az, hogy ne vegyen részt semmiféle agresszióban Lengyelország ellen” - jelentette ki Teleki Pál magyar miniszterelnök. Néha „kifelejtenek” dolgokat a történelemből. Azt mindenki tudja, hogy 1939. szeptember elsején elkezdődött a II. világháborúnak nevezett szomorújáték, azzal, hogy Hitler csapatai Lengyelországra támadtak...

Amint Magyarország kinyilvánította függetlenségét, az osztrákok rögtön barátsággal fordultak a románok felé. Azt a román követelést ugyan elutasították, hogy a belső határokat az etnikai jellemzők alapján húzzák meg, de támogatták az erdélyi román közigazgatási szervezetek létrejöttét. Ezzel is alátehettek a magyar forradalomnak. A román és a szász nemzetőrség felfegyverzéséhez is hozzájárultak...

1672. augusztusának végén 800 bujdosó indult meg a császár ellen. Szeptember 13-ra, a sereg már vagy tízszer ennyi emberbõl állt. Lehettek vagy nyolcezren, mindenféle fegyverzettel, persze ágyúk nélkül. Mégis, ennyi ember, ennyi összegyûlt bujdosó pedig már akkor erõ, melyet illik komolyan. vanni. Paris von Spankau, helyi császári csapatok parancsnoka másképp gondolta...