<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Megjelent a Folia Uralica Debreceniensia 13. számában A magyar nyelv eredete c. dolgozat Keresztes László és Csúcs Sándor tollából. Erre válaszként íródott ez a cikk. Nem nyelvész írja, csak egy műszaki, akinek bántja a szemét a nyelvészek megalapozatlan érvelése. 

    Egy ismerősöm a közelmúltban jött haza az USA-ból, ahol tengeralattjárók felderítésére való radarokat fejlesztettek. Azt mondta, hogy egyszerű volt a vizsga: ha megjelent a képernyőn a tengeralattjáró, akkor átmentek, ha nem jelent meg, akkor megbuktak. De ott Amerikában - így mondta - mindenki prostituáltaknak tartotta a társadalomtudományok művelőit, mert náluk ilyen ellenőrzési lehetőség nem volt, azt mutatták ki, amit a megrendelőjük kívánt. 

  • A gyerek az együgyűek veszélyt nem ösmerő ártatlanságával cipelte be a tisztaszobába, és itatta a mozdulni se tudó Mátét. Máté bácsi, gügyögte neki, ha megmerítette a kupát. Délután visszajöttek a rekvirálók az üres portára, -mindegyik merev részegen. Mindkettőjüket kihúzták az udvarra. Máté szótlanul tűrte...

  • Ennek a lépésnek máig ható következményei vannak. Például az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB)akkori igazgatója, bizonyos Vlagyimir Putyin akkor vesztette el maradék, a Nyugattal kapcsolatos illúzióit. Oroszországban valójában ekkor tört meg a ’90-es évek nyugatos, utólag már nyugodtan mondhatjuk, romantikus külpolitikai kurzusa...

  • Arról egyelőre nincs pontos értesülésünk, hogy a Volga és a Káma környékén maradt keleti magyarok mikor vették fel az iszlámot. Azt is csak találgatni lehet, hogy az 1235-36 telén azon a területen a magyarok nyomait kutató Juliánusz barát találkozhatott-e muszlim magyarokkal. Muszlimokkal találkozott, hiszen megemlíti az útjáról szóló beszámolójában, hogy egy „muzulmán pap” szolgálatába állt!

  • A történész emlékeztet, míg számos európai országban, ahol a kommunizmus és a nácizmus gyakorlati oldalát megtapasztalták, egyaránt tiltott a nemzetiszocialista és a kommunista szimbólumok használata. Ezzel szemben Németországban, Ausztriában és Franciaországban (valamint Oroszországban) csak a nácik által használt jelképek használata tilos...

  • 2011-ben jelent meg a nyest.hu-n a Hamis beszéd c. cikk, amelyben Fejes László első pillantásra indokolatlanul említette meg a nevemet, ráadásul bizonytalan, vagy inkább előnytelen szövegkörnyezetben. A dologra úgy került sor, hogy egy olvasójuk egy rovásírásos szöveg alapján megkérdőjelezte a Halotti beszéd értelmezését. Ha a botnaptáron rovásjelekkel le tudták írni a gyümölcs szót, akkor a nyelvészek által a hiányos latin jelkészletünk alapján kiagyalt gimilc és a rá épített nyelvtörténet csak egy tévedés?

  • Az ún. kalandozásokkal kapcsolatban több dolgot is le kell szögezni. Mindjárt el kell felejteni a magyarság e talán legragyogóbb korszakával kapcsolatban a legkisebb lelkifurdalást és kisebbrendűségi érzést. Legyünk rá mindenekfelett büszkék. Keresztény alapozottságú történetírásunk csak az augsburgi vereséget (955) próbálja belénk verni...

  • Pestet osztrákokból, morvaországiakból és magyarokból álló sereg védte. Elég elszántan, mert ágyúzással és puskatűzzel fogadták a törököket. Ha ez nem lett volna elég kedves „Isten hozott!”, még egy magyar lovasokból álló csapat is a szpáhik nyakába esett. A budai vár őrsége csak tüzeléssel támogatta a törököket, de közvetlenül nem vettek részt a harcban. Mivel a Pestet ostromló török sereg nem volt különösebben nagy, ezért Perényi Péter sürgette Ferdinándot a mihamarabbi támadásra...

  • 1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amely nem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról...

  • Zsirai óta magára valamit adó finnugrásznak bele kell rúgnia valakibe, ha ismeretterjesztő cikket ír. Azért van ez így, mert a bamba tömegben így lehet a tudományosság látszatát kelteni? Erre nincs adatom, ám az biztos, hogy a jelzőosztogatás - a tudományos igényű érveléssel szemben - mérsékeltebb tudással, kisebb befektetéssel is végezhető, tudósi alázatra és becsületre pedig egyáltalán nincs hozzá szükség. Fejes László cikkéből nem tudjuk meg, mi a baja a botnapár XIII. századi eredeztetésével. Csak mert gondolkodni mertünk, amíg az ő tudománya tévelygett és hallgatott? Azért, mert megoldottuk a székely írás eredeztetésének kérdését, amire az akadémikus áltudomány a haynauista prekoncepciói miatt száz év alatt sem volt képes? Fejes László valódi érvelés helyett csupán az önjelölt jelzőt osztogatja, amivel ama társaságba lettem besorolva, ahová Kőrösi Csoma Sándor és Dugonics Títusz is tartozik. Egyikük sem kapott megbízást arra a cselekedetére, ami miatt mindaddig fennmarad a nevük, amíg lesz magyar nemzet.