<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • A perkátai lelet "ruhadísz" elnevezése a régészet óvatos ítéletét tükrözi. Azt jelenti, hogy a leleteken lévő jeleket nem hajlandók jelnek tekinteni, csupán értelmet és jelentést nem hordozó puszta díszítésnek. Helyesebb lenne jelvénynek nevezni és alaposabban megismerni ezt a kis, honfoglalókat idéző csüngőt és társait (végső soron a magyar jelkincset), hiszen viselőjének vallási, világnézeti hovatartozását fejezi ki, amiképpen a közelmúltban a vörös csillag és a horogkereszt sem volt puszta dísz. 

     

  • Kilencven esztendeje, 1929. szeptember 20-án lezárták a Kossuth Lajos utcát. Közlekedni csak a Ferenciek tere felől lehetett, a Fórum filmszínház irányába. Illusztris, sosem látott, hallott vendég érkezett Budapestre, Magyarországra. A hangosfilm...

  • A szultáni sereg elővédjét és szárnyait krími tatárok alkották. Győr alatt az örökös tartományokból és Magyarországról összegyűlő seregek álltak fel. Köztük volt Zrínyi Miklós is, aki horvát és magyar lovasok élén érkezett Kanizsáról. A magyar csapatokat kis létszámú német, olasz, cseh és spanyol erők is erősítették...

  • Németh Gyula turkológus, az akadémikus rovológia atyamestere 1934-ben még azt volt kénytelen beismerni, hogy az "us" jelünket nem tudják hová tenni. Követői a mai napig ezen az állásponton vannak, pontosabban többnyire meg sem említik ezt a jelünket, hogy ne kelljen bevallaniuk a tanácstalanságukat...

  • Természeti környezetbe vetítve a Pártus Birodalom bukása után a kaukázusi, vagyis a magas hegyek között élő népek kihasználva a természet adta lehetőségeket az ellenséges szasszanida perzsa, majd később az arab behatolás megakadályozására a hegyszorosokat, szurdokokat, vízfolyásokat „závárral, zárral, ajtóval” zárták, reteszelték el...

  • Az alábbi fejezet sosem szerepelt a Foxi Maxi (Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme) Munkásmozgalom története című tantárgy anyagában. Hozzáteszem: felnőtté érett már az a korosztály is, amelyik ezt a tárgyat valaha tanulta – vagy tanították neki. De nézzük magát, a közel ötvenéves horrort...

  • A székely írás eredetével kapcsolatos kutatómunka egyik legszebb  és legérdekesebb fejezete az volt, amikor a székely rovásbetűk akrofóniáját rekonstruáltuk. Azaz tisztáztuk azt, hogy például az X alakú "b" rovásjel a Bél (belső, középső) szójeléből rövidült le. Erre nem sok adatot tudtunk felhasználni, ám az feltűnt, hogy a világmodellek belsejében gyakran szerepel az X alakú jel. Mivel ott szokás szerint az Isten jelképének van a helye, ebből következett, hogy az X alakú jel egy istennév, amelyik "b" hanggal kezdődik. Végül sikerült azonosítanunk, hogy a kőkori eredetű, de a hun korban is használatos Bél istennévről van szó.

  • 1992-ben közzétett Rózsadombi Paktum szövege, amely ugyancsak március idusán köttetett. 1990. március 15-én, míg hazánk népe az első szabad emlékezést tartotta, egy budai villában titkos tárgyalás volt. Íme annak „eredménye”...

  • A híd acélszerkezetének gyártása 1933-ban vette kezdetét, melyet a MÁVAG végzett a vasszerkezet szerelési és fedőmázolási munkálatokkal együtt. 1935-ben kezdték meg a szerelést a budai oldalon, a budai nyílás teljes beállványozása után...

  • "Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambiciózus, s diktatúrára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem tudom megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a szabadságot, hónapok előtt már s azóta ismételve megszólítottam, hogy ha hatalomra vágyik, legyen irántam őszinte, mondja meg, s én magam csinálok pártot számára..."