Történelem

Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...

A felkelés 63 napja alatt a felkelők által ellenőrzött területeken döntéseiben szabad, és demokratikus lengyel állam működött Varsóban. Legális hatósággal, közigazgatással és hadsereggel. Működött a lengyel igazságszolgáltatás, a rendőrség és a politikai pártok (azok is, amelyek a Londonban székelő kormány ellenzékét képviselték). A város minden kerületében megalakultak a felkelési önkormányzati szervek, amelyek a házbizottságok közvetítésével működtek...

1664. augusztus 1-jén zajlott a szentgotthárdi csata, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette keresztény csapatok összecsaptak az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével Szentgotthárd vidékén. Az európai hadak váratlanul elsöprő győzelmet arattak. Magyarországon a török elleni háborúk során ennek óriási jelentősége volt, hisz Mohács (1526) és Mezőkeresztes (1596) után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, amely ráadásul nem a török győzelmével végződött...

1849 nyarán, az orosz intervenció eredményeképp igencsak "szorult a kapca" Erdélyben, a hadi helyzet több, mint válságossá vált. A félelmetes túlerőben lévő, jól felszerelt orosz hadsereg megjelenése hadszíntéren gyakorlatilag eldöntötte a küzdelmet. A győzelem esélye a minimálisnál is kisebbre csökkent, az egyedüli reális cél a túlerőben lévő ellenség feltartóztatása lehetett csupán...

A nézetkülönbségünk alapvetően az volt, hogy egy közösség az általa tisztelt személynek állíthat-e szobrot, avagy sem. Az érvek-ellenérvek után lezártnak tekintettem az írásbeli disputát, megértve azt, hogy álláspontjaink nem fognak eljutni az objektivitáshoz a szoborállítás, ill a néhai kormányzó megítélése vonatkoztatásában...

1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Ezzel kitört az első világháború. Ultimátumok, hadüzenetek, majd mozgósítások során egy hónap alatt sorra háborúba léptek az országok. A több évtizedes európai békét, melyet az utókor „boldog békeidők” jelzővel illetett, pár hét alatt felváltotta a kontinens nagy részére kiterjedő hadiállapot...

Az 1919. év nyarán nehéz idők jártak az egész országban. Az elveszített világháború utáni forradalom, megszállás, ellenforradalom sok szenvedést hozott, de az akkori zűrzavaros idők szomorú eseményei közül is kiemelkedik hódmezővásárhelyi 1919. július 25-én elkövetett tömegmészárlás története. A város ’19 tavaszán és nyarán többször „cserélt gazdát”. Azaz, dehogy akartak ők gazdát cserélni, csak épp mindig jöttek és megszállták a várost. Kezdték a bolsevikok...

„Halottak tesznek vallomást a kisteleki temetőben” - ezzel a kissé szenzációhajhász címmel jelent meg a Délmagyarország 1911. július 30.-i számában Szabó Mihály cikke a bűnügyről, mely nem csak Szegedet, de az egész országot megrengette. Mi mindig úgy hittük: békésebb kor volt az. A „Boldog békeidők” - ahogy emlegetni szoktuk az I. világháború előtti éveket. Idők melyekre édes-bús nosztalgiával gondol az utókor - szokásához híven -, alaposan mellélőve...

Ausztria-Magyarország 1910-től Franciaországot megelőzve a világ negyedik legnagyobb gépgyártójává és gépipari exportőrévé vált az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság után. Elektrotechnikai és villamosipari termékek (elektromos háztartási eszközök, gyáripari elektromos eszközök, valamint generátorok gőzturbinák transzformátorok) piacán pedig a világ harmadik legnagyobb gyártója és exportőre volt, az Egyesült Államok és Németország után...

2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az 58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. 1456. július 4-én megkezdődött Nándorfehérvár ostroma. Egyfelől II. Mehmed, a hódító. Krónikásai szerint 12 országot tiport el és 200 várost csatolt a birodalmához, 40 000 ezernyi reguláris seregével és 30 000 akindzsivel – irreguláris harcosával -, 200 ágyújával, a legnagyobb mozsarak a nyolc méteres hosszat is elérik...