<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • A Kis-Ázsia ókori népei c. cikksorozatomban a magyarsággal rokon, sok esetben azonos, rég letűnt, hallomásból is alig ismert, toldalékoló nyelvű népeket idézek. Életútjuk, hanyatlásuk hasonló a magyarságéhoz. Mindegyik a hatalmas, életerős szkítasághoz, a kusita népességhez tartozott. A közép-ázsiai szkíta központtól való tér- és időbeli eltávolodás, továbbá a hódító sémita és indoeurópai népek műveltségbeli hatása miatt átformálódtak...

  • A geoglifa "földvéset" nagyméretű grafikát jelent, ahol az ember rajztáblaként használva a földfelszínt, földből és kőből árkot, vagy sáncot képezve különféle mintákat rajzol. A barázdák között, a terepen sétálva nehéz felismerni a különféle rajzolatokat, mert ezek az égieknek szolgáló jelzések. Az örök emberi törekvés egyik példája ez, amely a szót értést irányozta elő azokkal a hatalmakkal, akik a sorsunkat irányítják s akiknek kénye-kedvétől függ a születéstől a halálig minden. Arról - tudtommal - nem esett szó eddig, hogy ezeknek köze lehet a magyar íráskultúrához - pedig néhány jel esetében egyértelmű a megfelelés

  • Aradi Éva könyvéből tudjuk, hogy a heftalita hunok története éppen itt, Tibet nyugati részén kezdődött. A heftalita Hun Birodalomból kivándorolt szabír, onogur és avar népesség ma - magyar néven - a Kárpát-medencében él és a mai napig használja ugyanezeket a jeleket. Például a mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített Szent Koronán is megtalálható a jó hieroglifa...

  • "Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz."

  • -1868. június 18-án- Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kossuth Lajos után. Isten áldja, ember vigyázza vitéz nagybányai Horthy Miklós emlékét!

  • …a Kossuth-rádió az öltözőben hangosan bömbölte a híreket. „Szegednél az éjjel ismét emelkedett a víz szintje!”. Bármennyire is álmosak voltunk az éjszakai műszak után, e hírre felébredtünk. Az öltöző perceken belül zsibongó lett, mindenki mondta a magáét. Néhányan attól féltek a víz elmossa a várost. Emlegették az 1879-es árvizet, melyről legendák terjengtek, s eszembe jutottak a statisztikai adatok…

  • A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beépítését a Habsburg birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt. A török kiűzése után a bécsi kormány intézkedései súlyosan sértették a magyar társadalom különböző rétegeit...

  • A honfoglalókat az ősvallás hívének tekinti a történetírás, ám e képbe nem illik a honfoglalók hagyatékából előkerült, feltűnő mennyiségű keresztény mellkereszt. Különösen "illetlen" a bizánci stílusúnak mondott mellkereszten felbukkanó magyar hieroglifikus mondatjel. Mivel a mellkeresztek és a mondatjel léte tény, szükségszerűen az akadémikus őstörténeti képen kell igazítani...

  • 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett vívta Károly Róbert országegyesítő háborújának legjelentősebb csatáját. Az ütközetben legyőzte Aba Amadé fiainak seregét.  A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen.

  • 1809. június 14-én vívták meg győri csatát. Ez volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.