<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Amiben biztosak vagyunk, hogy a Kangarok az 500-as években a Kaukázus déli oldalán vannak megemlítve.  Hogy a Szir-darja területéről egyből ide költöztek, vagy a szétesett Atillai birodalom után húzódtak-e ők ide vissza azt nem tudjuk. Viszont tevékeny részt vettek a térség politikai életében.

  • 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről I. Ferdinánd osztrák császárt, aki mellékállásban, mint V. Ferdinánd, magyar királyként is működött. Magyarország királyának címéről közjogi értelemben nem „mondhatott le”, ezért a magyarok egészen az 1849. április 14-i trónfosztásig őt tekintették magyar királynak. Utódja, unokaöccse, az akkor alig tizennyolc esztendős Ferenc József főherceg lett.

     

  • Még a számát sem tudjuk azoknak a véreinknek, akik a régi hazájukban maradtak, és nem követték Árpád vezér hadait. Ha a magyar krónikai adatokból indulunk ki, lehet, hogy csak egy tizede indult el útnak, hogy visszavegye Attila országát és a többség helyben maradt. A hunok 375-ös hadjárata során is csak egy válogatott haderő indult útnak, hogy elfoglalja Pannoniát.

  • Mikor a magyar huszár leszáll a lováról, vége a világnak. Legalábbis így érezhették az oroszok 1914 decemberének elején, mikor a Kárpátokban megállította őket a monarchia hadereje. A magyar földre betörő orosz hadsereget visszaverték. Olyan alaposan, hogy harminc esztendeig nem is próbálkoztak újra…

  • Tudják Önök mióta hivatalos nyelv Magyarországon a magyar? Nem olyan régen, mint hihetnénk... Az országgyűlés 213 esztendeje, 1805. november 28-án követelte ki a jogot, hogy a közigazgatásban is használhassa bárki a magyar nyelvet. Nem ment könnyen...

  • 1939. november 30-án, alig három hónappal a II. világháború kitörése után Észak-Európában is „feldübörgött a villámháború”. Igaz ezúttal egy kicsit másképpen… A szovjet csapatok indultak meg Finnország ellen.

  • Az első pesti villamos közúti vasút nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A városvezetés egyébként az ezernyolcszáz-nyolcvanas években úgy tervezte, hogy az elavult működésű, lassú lóvasút helyett bevezetésre kerülne a gőzüzemű városon belüli vasúti forgalom. Azonban a gőzvasút megvalósítása erős ellenállásba ütközött.

  • Temesváron, 1456. november 23-án V. László magyar király szent esküvéssel fogadta meg Szilágyi Erzsébetnek, hogy nem áll bosszút Hunyadi Lászlón - Hunyadi János idősebbik fián - Cillei Ulrik haláláért. És napra pontosan egy esztendővel később, 1457. november 23-án meghalt az esküvőjére készülődő ifjú király.

  • Ez a zuni agyagedény is azt bizonyítja, hogy az emberiségnek, valamikor a kőkorban (az indiánok Amerikába vándorlásakor és azt megelőzően) volt egy általánosan elterjedt, ősvallási jelentőségű jelrendszere. Ezt a jelkészletet a magyar és indián népművészek mellett a székely írás és más antik írások jelkészlete is megőrizte. A jelek és a belőlük alkotott, jelentést hordozó, képeket alkotó ligatúrák és montázsok nem véletlenül, hanem az írásrendszerek rokonsága (egy központban való kialakulása és szétterjedése) miatt hasonlóak.

  • A szarmaták hátrahagyott emlékein olyan nagy mennyiségben bukkannak fel a magyar hieroglif írás jelei, hogy az alátámasztja azokat a genetikai és történészi megfontolásokat, amelyek a szarmatákat magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő népnek tartja. A jelhasználat alapján a szarmaták a hun-magyar kultúra mindent felülíróan erős hatása alatt éltek, vagy inkább annak egyenrangú részesei voltak.