Történelem
Magyarország a perszonáluniót leszámítva önálló, szuverén állam lett ismét; a külügy, a hadügy, illetve az ezekhez kapcsolódó pénzügyek kezelésére létrehoztak egy közös külügy-, közös hadügy- és közös pénzügyminisztériumot. Ezek függetlenek voltak mind az osztrák, mind a magyar pénzügy- és hadügyminisztériumoktól ellenben szabályozás helyett szinte kizárólag csak koordinációs feladatokat láttak el...
Péter cár uralmának kezdeti törékenységét mutatja, hogy 928-ban Péter öccse, Iván, 930-ban pedig a jogfosztott korábbi trónörökös, Mihály kísérelt meg lázadást szítani Péter ellen, de egyikük sem járt sikerrel. Bizonyos adatok alapján arra következtethetünk, hogy Iván az általa szervezett felkelés bukása után, életben maradt harcosaival Itáliába menekült. A történelemhamisítók Iván alakját pontosan 297 évvel korábbra (Heribert Illig!), a fiktív 631. évbe helyezték át, és személyéből megalkották a fiktív Alceket, az ugyancsak fiktív Kuvrat fiát...
1386. február 7-én Forgách Balázs, az étekfogók mestere merényletet követett el II. Károly magyar király ellen. A merénylet résztvevői az estei krónikából és Mária királynő egy későbbi okleveléből személy szerint beazonosíthatók; rajtuk kívül, az estei krónika még további más, meg nem nevezett árulók jelenlétét is megemlíti. A merénylet során a „királynők” szobájában rajtuk kívül még Garai Miklós volt nádor,..
A sikerben nagy része volt Erdősi Imre piarista szerzetesnek, aki szlovákul lelkesítette a friss szlovák zászlóalj katonáit: "Egyszerre mintha sebet kapott volna Erdősi, egy szikla mellett térdre roskad… Azonban nincs baja, csak megpihen, hogy újult erővel hatoljon, törjön fölfelé… Pár pillanat, s már ott áll ismét élükön, gyorsan vezeti a hadat előre, s amint végerőfeszítéssel megközelíti a sáncokat, felmagaslik nyúlánk termete, megcsóválja feje fölött a keresztet, s a sáncok mögé vonult ellenség közé vágva azt, dörgő hangon szól vissza a legényeknek...
A bizarr, sötét képsor és a földöntúli hangzású jellegzetes melódia a műsor markáns, általánosan ismert ikonjaivá váltak. A zenét többen is feldolgozták (az eredeti szerző ismeretének hiányában), pl. „Delta friss” címen Berki László és cigányzenekara. A '90-es évek közepén a műsor válságba került, és egy ideig nem is sugározták...
Ha az egyszerű halandó új zenékhez akart jutni, vagy felvette a haverok lemezeit, vagy vándorútra indult. Lemezt venni. A „hivatalos” hanglemezboltokban (az én időmben, 70-es évek vége, 80-asok eleje) 90 forintért árulták a magyar előadók magyar gyártmányú lemezeit, a külföldieket meg potom 190-ért. (Csak összehasonlításként, az ifjak kedvéért: egy koncertjegy egy menő zenekar szombati bulijába, a Budai Ifiparkba 20 forintba került, egy üveg sör meg 7 kőkemény ruppóba) A lemez nem volt olcsó mulatság…
A magyar törpeautónak már volt egy előzménye: az Úttörő nevű, Schadek János által tervezett és 1954-ben Debrecenben megépített kisautó. A Törpeautó-program a Székesfehérvári Motorjavító Vállalatnál folyt. A tervezésben részt vett Kerekes Pál gépészmérnök, id. Rubik Ernő repülőgép-tervező és Bengyel Géza, a Danuvia motorkerékpárgyár konstruktőre. 1956 elejére két törpeautó is elkészült: az Alba Regia és a Balaton...
A hivatalos kronológiában maradt egy olyan adat, amely kapcsolatba hozható Metód küldetésével: X. János pápa 924-ben diplomáciai kapcsolatot létesített Simeon cárral, ami 926-ig, a bolgárok Horvátország elleni támadásáig fennállt. Egyértelmű, hogy Metód pápai küldetése és a Bulgáriával való pápai kapcsolatfelvétel két egymáshoz kapcsolódó esemény, amit csak a bizánci történelemhamisítók választottak el egymástól. Metód konstantinápolyi útjára 925-926-ban (881-882) került sor. A bizánci császár természetesen hallani sem akart a bolgár egyház Rómának való átengedéséről, már csak azért sem, mert Bulgáriában éppen ekkoriban zajlott a bolgárok elszlávosítása. Metód látogatásának azonban súlyos következményei lettek...
A XII. század derekán sűrűsödtek a királyváltások Magyarországon. Nemcsak amiatt, mert az akkori uralkodóink fiatalon haltak meg, hanem azért is, mert egyiküknek még két “ellenkirály” trónfoglalásán is úrrá kellett lennie. III. István királyt érte az a megpróbáltatás, hisz két nagybátyja lépett fel vele szemben ellenkirályként. Közülük az idősebb volt II. László, akit 1162. július 15-én koronázott meg – rendhagyó módon – a kalocsai érsek. Jóllehet II. László a Bizánci Birodalom támogatásával került az ország trónjára, bizánci hűbért nem vállalt. Féléves királyság adatott neki, így nem tudhatjuk meg, hogy milyen uralkodói képességek lakoztak benne...
Valójában semmi bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a Kárpát-medence felé vonuló magyaroknak egyáltalán számolniuk kellett volna azzal, hogy az al-dunai bolgárok megpróbálják majd megakadályozni céljaik megvalósítását. Egyébként Anonymus leírásából jól érzékelhető, hogy a Kárpát-medencében uralkodó, bolgár-bizánci kapcsolatokkal rendelkező fejedelmek előzetesen nem tudtak a magyarok érkezéséről...