<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • A román támadás teljesen váratlanul érte a Monarchiát, a Tömösi-szoroson augusztus végén betörő 650 ezer román katona elfoglalta Brassót, Csíkszeredát majd Nagyszebent is. Hamar bebizonyosodott viszont, hogy többet markoltak, mint amennyit meg tudtak volna fogni. Görögországban az antant akciója kudarcba fulladt, a felszabaduló bolgár és török haderő pedig délről támadást indított Dobrudzsa ellen.

  • 1699. január 26-án, a vajdasági Karlócán aláírtak egy békeszerződést. A szerződés az 1683-1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző Habsburg-török háborút zárta le. A török félhold örökre leáldozott ezen a tájon… A török rákényszerült, hogy figyelmen kívül hagyja a vallási előírást: az a terület, ahol egyszer a próféta neve elhangzott az igazhitűek pénteki imájában, nem kerülhet többé „gyaurok” kezére.

  • Attila halála és a Hun Birodalom széthullása után a hunok által megszervezett germán népek a hun kultúra sok elemét megőrizték. Számunkra ezek közül azok a hun-magyar hieroglifák érdekesek, amelyek a germán tárgyakon olvashatók. A jelen cikkben egy frank világmodell jeleit vesszük szemügyre, amit Észak-Franciaországban, tehát hunok járta területen találtak. A rajta lévő jelek a magyar hieroglif írás jelei, amit használtak a hunok is, meg az avarok is.

  • A Budán tartott királyválasztó országgyűlésre Szilágyi Mihály ugyan sereggel jókora sereggel árkezett, de biztosította az összegyűlt nagyurakat, hogy Mátyás nem fog bosszút állni bátyja kivégzéséért. Így ők is beleegyeztek a megválasztásába. A döntés hírére 1458. január 24-én a nagyrészt Szilágyi katonáiból és az országgyűlésen megjelent köznemességből álló tömeg, a vár alatt, a Duna jegén királlyá kiáltotta ki Hunyadi János fiát.

  • 1734. január 23-án, Pozsonyban született a tudós magyar polihisztor, Kempelen Farkas, aki világelsőként épített beszélőgépet, aki elsőként készített írógépet vakok számára. És mégis, egy játékkal, egy tréfájával, a sakkautomatával lett világhíres

     

  • A Dunát ötven éve fúrták át a metróalagutakkal: a pajzsok 1968 nyarán indultak a folyó alá, és ötven éve ért át az első pajzs Budára. Ennek pontos dátuma 1969. január 11-e volt. A Duna alatti alagútrész, azaz a Batthyány és a Kossuth tér közötti szakasz 365 méter hosszú volt. A korabeli újságok nagy terjedelemben számoltak be erről az eredményről, és néhány érdekességet is bemutattak.

  • Pécsnek valaha négy kapuja volt, és noha a városiak közlekedésének megkönnyítése mellett sok funkciójuk nem volt, védelmi szerepet nem igazán – és nem hatékonyan – töltöttek be, mégis érdemes róluk tudni, hiszen a pécsiek ma már csak névről ismerik ezeket a kapukat. De vajon hol voltak, hogy néztek ki, és mi lett velük? A pécsi vár azért épült, hogy védelmezze az 1009-ben alapított püspökség épületeit, a lakóházakat, és persze többek között a székesegyházat.

  • Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki kamara gépészmérnökké nyilvánította 1924- ben.

  • Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, hogy a szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya legyen. Keszthelyen született 1811. december 18-án. Tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, majd Pesten folytatta, az Institutum Geometricumban.

  • Bauer Sándor 17 éves budapesti ipari tanuló hétfőn a Nemzeti Múzeum kertjében ruháját leöntötte benzinnel, majd meggyújtotta, s ily módon öngyilkosságot kísérelt meg. Súlyos égési sebekkel szállították kórházba. Állapota válságos - jelent meg a rövid hír az ötven esztendővel ezelőtti újságokban.