<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • 2011-ben jelent meg a nyest.hu-n a Hamis beszéd c. cikk, amelyben Fejes László első pillantásra indokolatlanul említette meg a nevemet, ráadásul bizonytalan, vagy inkább előnytelen szövegkörnyezetben. A dologra úgy került sor, hogy egy olvasójuk egy rovásírásos szöveg alapján megkérdőjelezte a Halotti beszéd értelmezését. Ha a botnaptáron rovásjelekkel le tudták írni a gyümölcs szót, akkor a nyelvészek által a hiányos latin jelkészletünk alapján kiagyalt gimilc és a rá épített nyelvtörténet csak egy tévedés?

  • Az ún. kalandozásokkal kapcsolatban több dolgot is le kell szögezni. Mindjárt el kell felejteni a magyarság e talán legragyogóbb korszakával kapcsolatban a legkisebb lelkifurdalást és kisebbrendűségi érzést. Legyünk rá mindenekfelett büszkék. Keresztény alapozottságú történetírásunk csak az augsburgi vereséget (955) próbálja belénk verni...

  • Pestet osztrákokból, morvaországiakból és magyarokból álló sereg védte. Elég elszántan, mert ágyúzással és puskatűzzel fogadták a törököket. Ha ez nem lett volna elég kedves „Isten hozott!”, még egy magyar lovasokból álló csapat is a szpáhik nyakába esett. A budai vár őrsége csak tüzeléssel támogatta a törököket, de közvetlenül nem vettek részt a harcban. Mivel a Pestet ostromló török sereg nem volt különösebben nagy, ezért Perényi Péter sürgette Ferdinándot a mihamarabbi támadásra...

  • 1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amely nem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról...

  • Zsirai óta magára valamit adó finnugrásznak bele kell rúgnia valakibe, ha ismeretterjesztő cikket ír. Azért van ez így, mert a bamba tömegben így lehet a tudományosság látszatát kelteni? Erre nincs adatom, ám az biztos, hogy a jelzőosztogatás - a tudományos igényű érveléssel szemben - mérsékeltebb tudással, kisebb befektetéssel is végezhető, tudósi alázatra és becsületre pedig egyáltalán nincs hozzá szükség. Fejes László cikkéből nem tudjuk meg, mi a baja a botnapár XIII. századi eredeztetésével. Csak mert gondolkodni mertünk, amíg az ő tudománya tévelygett és hallgatott? Azért, mert megoldottuk a székely írás eredeztetésének kérdését, amire az akadémikus áltudomány a haynauista prekoncepciói miatt száz év alatt sem volt képes? Fejes László valódi érvelés helyett csupán az önjelölt jelzőt osztogatja, amivel ama társaságba lettem besorolva, ahová Kőrösi Csoma Sándor és Dugonics Títusz is tartozik. Egyikük sem kapott megbízást arra a cselekedetére, ami miatt mindaddig fennmarad a nevük, amíg lesz magyar nemzet.

  • A nagy hatalmú főúr a Csák nemzetségből származott, melynek ősi birtokai a Vértes hegység területén voltak. Mivel István nevű nagybátyja és Máté nevű nagybátyja is leszármazott nélkül hunyt el, ezért mindkét nagybácsi tekintélyes területű felvidéki birtokai az apai örökséggel együtt Máté, és testvére, Csák birtokába kerültek. Így a feltehetően Máté nevű nagybácsi által épített Tapolcsány vár központú, Nyitra vármegye északi részén fekvő területek, és az István nagybácsi által épített Hrussó vár központú, Bars vármegye északi részén fekvő birtokok is a fiúk kezében egyesültek...

  • 1990 március 19-én a román soviniszta tömeg Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok mellen. A környékről buszokkal hozták be a zömében ittas tüntetőket, akik először letéptek minden magyar feliratot majd azzal a kedves követeléssel álltak elő, követelték, hogy a Marosvásárhelyi Rádió szüntesse be a magyar nyelvű adásait.

  • Az első bécsi döntés eredményeként a honvédség 1938. november 5. és 10. között bevonult a Felvidék és Kárpátalja déli, magyarlakta részére. A honvédség Felvidéken állomásoztatott részei a magyar kormány november 19-ei határozata alapján megindultak volna Kárpátalja fegyveres visszafoglalására is, de ezen akciójukra a november 21-ei német és olasz tiltakozó jegyzék miatt nem kerülhetett sor...

  • Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, Waternymph nevű, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén az 1872-ben 5500 fontért Angliában megvásárolt Cambuscan volt. A sportsikerei révén később világhírűvé vált magyar versenyló Magyarországon kívül Európa több országában, Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott...

  • A régészek, nyelvészek és történészek kezdettől tanácstalanok a tekintetben, hogy a székely írás korábbi-e a honfoglalásnál, vagy sem. Hunfalvy még kitalációnak gondolta az írásunkat s a valóság és a "tudományos" nézetek e téren csak igen lassan közelednek egymáshoz. Az akadémikus álláspont - szerencsére - egyre inkább abba az irányba fejlődik, hogy elismerik a sztyeppi, honfoglalásra készülő magyarok róni tudását...