Történelem
A 8. század elejéig ismeretlen a kengyel és a nyereg, így persze a lovasharc is. A durva vásznon és a durván szőtt gyapjúszöveten kívül semmi más textilanyagot nem ismernek s a bútorzatot kecskelábas asztalok, lócák és ládák jelentik. A 8., 9. és 10. századi Európának csak egy része, s az is csak ceremóniáiban keresztény, erkölcsében és fegyelmében nem az.
A mondák szerint Huszt várát 1090-ben, Szent László korában kezdték el építeni,és 1191-ben, III. Béla idején fejezhették be. Erről azonban írásos bizonyítékokat nem találtak. Legvalószínűbb, hogy az építkezések a tatárjárás után kezdődtek. A vár első írásos említése 1353-ból való.
Táncsics Mihályról a 21. század átlagos magyarja legfeljebb annyit tud, hogy 1848. március 15-én szabadították ki a börtönből Petőfiék, valamint azt, hogy utópista kommunista volt. Arról, hogy a számos könyvet író forradalmár, országgyűlési képviselő a „Legrégibb nyelv a magyar” című, közel 700 oldalas könyvét tartja legjelentősebb alkotásának, alig hallott valaki a ma élő nemzedékből.
Gavrilo Princip mindössze két pisztolylövést adott le. de ezzel sikerült akkora zűrt kavarnia, hogy világháború lett az ügyből. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát meggyilkolták Szarajevóban. Az események nyomán kitör a háború, amelybe egyre többen lépnek be hadviselő félként. Így kezdődött az első világháború…
Olyan csoda se sűrűn esett meg a történelemben, hogy a nyolc-tízszeres túlerőben lévő ostromló sereg kénytelen békét kérni. Na, de ha a Boroszlóba szorult védekezőt Hunyadi Mátyásnak hívják, előfordulhat az ilyen „világcsoda”.
A Glasul Hunedoarei napilapban Stefan Ciocan Román újságíró: történelem, kultúra és szellemi gyökerek nélküli a Kárpátokon túli román népről beszél. Az ő szemükben minket felszabadítottak a magyarok alól. Pedig teljesen egyértelmű, hogy Erdélyt meghódították, szellemileg pedig ez a tartomány volt az a bizonyos tojás, melyből a román kultúra és írásosság kikelt.
“Cikkemben két tételt kívánok kifejteni. Az egyik az, hogy a jelenlegi háború Európa extremitásainak kísérlete, Közép-Európa erejét összetörni. A második az, hogy válaszunk erre szükségszerűen csak az lehet, hogy Közép-Európa erejét még jobban megszervezzük, és még legyőzhetetlenebbé tegyük.”
Június 27. Szent László király ünnepe, aki a magyar királyok sorában elsőként viselte ezt a nevet. De hívták még Lovagkirálynak, Isten atlétájának, Isten bajnokának is. A források úgy tartják, 1046 környékén született, talán éppen június 27-én. Alakjáról legalább annyi legenda szól, mint ahány történelmi tényt ismerünk.
A pécsi honfoglalás-kori sisakon látható a kőkori eredetű "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása (1. ábra). A jel kapcsolatrendszere nagy időbeli és földrajzi távolságokat hidal át. Segít megsejteni a magyarság több ezer évvel ezelőtti gyökerekből táplálkozó és a honfoglalás koráig, sőt a népművészetben, meg az uralmi jelképeinken máig elevenen élő hieroglifikus íráshagyományát, amelyről a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be.
Az eurázsiai és amerikai ősvallás "jel állaton" ábrázolási konvenciójának egyik példája látható ezen a hopi indián tálon (1. ábra). A madár teste szinte teljes egészében a magyar hieroglif írás jeleiből áll. Az alkotó szemmel láthatóan nem is törekedett az élethűségre. Elegendő volt számára, ha a lény madár voltát felismerhetővé tette. A fej helyére a kacskaringó alakú "jó" jelet helyezte, mert a jelszerűség (az elolvasható üzenet rögzítése) fontosabb volt számára a természethű ábrázolásnál.