Történelem

Ajánlom e cikket azon  közíróknak, kutatóknak, akik a sumir-akkád-asszír szótárak latin betűs alapszavai és a mai magyar nyelv szavai közti írásképet hasonlítják össze,  s ez alapján „ex cathedra” hirdetik a sumir és a magyar szavak hasonlóságát, azonosságát. Mindezt teszik anélkül, hogy ismernék, mi buktatókkal jár a feltételezett hangalak alapján egybevetni az egymástól kb. 5000 évnyi távolságban levő sumir és a magyar nyelvet. Teszik ezt anélkül, hogy némileg tisztában lennének a sumir vonalas írás és a babiloni-asszír ékírás alapjaival.

1676. július 8.-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona magára maradt két, még élő gyermekével - az 1672-ben született Juliannával és az 1676. március 27-én született Ferenccel, aki másodikként viselte e nevet a családban.

576 esztendeje, 1442. március 25-én a Magyarországra betörő Mezid bég törökjei az erdélyi Szeben mellett csaptak össze a Hunyadi János vezette magyar sereggel. Egyszer már győztek. Ezúttal Hunyadi fejét akarták...

Gondolataihoz, nevéhez kapcsolódik a Magyar Kereskedelmi és Iparegylet, az Első Magyar Utazási Társaság, a Budapesti Hajósegylet, a Magyar Kertészeti Társulat - részt vett a MÁVAG gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyár Rt. és az Újpesti Hajógyár alapításában.

A székely rovásírást ismerők számára sem minden esetben kézenfekvő, hogy az egyetlen hangot jelölő rovásbetűink mellett vannak szó- és mondatjeleink is, amelyek egy önálló írást alkotnak: a magyar hieroglif írást. Más, szerencsésebb sorsú nemzetek talán táncot járnának örömükben, ha egyetlen saját írással rendelkeznének, nekünk meg kettő is van (a székely írás és a hieroglifikus). Az Országos Széchenyi Könyvtár mégis arról tájékoztatott a napokban, hogy az új írásunk bejelentésében nem tud velem együttműködni. Az írástörténeti ismeretek alacsony színvonala, a kreativitás hiánya és a finnugrista tévtanok hatása együttesen eredményezik, hogy alig akad olyan ember, aki képes lenne a magyar szó- és mondatjelek létének elfogadására.

„aki ennek a hónapnak a negyedikén egymaga állott ki a százezernyi török ellen a vár kapujába.”  - írta róla Gárdonyi Géza az Egri csillagokban. De miért kellett Nyáry Lőrincnek - az „egymaga” kis költői túlzás, mert néhány embere mégis mellette maradt - ha nem is százezernyi, de több tízezer törökkel szembenéznie?

A lengyel-magyar barátság hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. Kormányok jöttek és mentek, rendszerek változtak, de a két nemzet barátsága töretlen maradt. A lengyel-magyar barátság napjának története nem tekint vissza ilyen tekintélyes múltra: a magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját. Az ünnepnapon elevenítsünk fel egy régi történetet: a visztulai csoda históriáját.

A környezetéből kiemelkedő szikla egykor pogány áldozóhely volt, amire a tetején lévő lyukak és csatornák mellett a sziklába vésett kicsiny üreg, a mellette lévő lépcső és a három nagyméretű, kőbe vésett hieroglifa utal. 

Az őrségi hieroglifakereső templomtúra úgy van elképzelve, hogy a falusi templomaink szépségeire egyébként is fogékony értelmiségi vendégeink szíves figyelmébe ajánljuk a magyar jelkincs ezen templomokban megőrzött szép emlékeit és a veleméri Sindümúzeumban tartott  tárlatvezetésen el is magyarázzuk, hogy mi mit jelent.

A cikkben foglaltakat nem csak a saját belső ellentmondásai és hiányai, nem csak a genetika új eredményei, hanem a további társtudományok tényei, például az írástörténeti adatok is cáfolják.