Történelem
1848. október 7-én a Perczel Mór vezette honvédsereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet. A szabadságért harcba indult magyar nemzet hadai fényes győzelmet arattak, Ozoránál ejtették a legtöbb hadifoglyot az egész szabadságharc történetében...
Érdekes módon az átok szövege minden forrásban azonos, de hogy ki is mondta ki ezt a bizonyos átkot, arról már eltérnek a vélemények. Egyesek állítják, hogy felesége gróf Batthyány Lajosné, Zichy Antónia volt az átokmondó, mások édesanyjára, Batthyány Józsefné, Skerlecz Borbálára esküsznek. Megint csak mások szerint maga Batthyány Lajos mondotta volt az átkot...
A szultán, kihasználva az 1444-ben kötött 10 éves váradi béke lejártát, betört Szerbiába. Ostrom alá vette Szendrő várát, a szerb despota, Brankovics György székhelyét. Brankovics, aki Rigómezőnél álnokul cserbenhagyta Hunyadit, most V. László magyar királyhoz és Hunyadihoz fordult segítségért. Hunyadi, elnézve a despota korábbi árulását, hajlandónak mutatkozott a segítségnyújtásra...
Amikor Árpád fejedelem megkapta Zalán első üzenetét, akkor már ellenőrzése alatt tartotta a későbbi Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék területét. Az üzenet tartalma döntő hatással volt arra, hogy az Ungváron fejedelemmé választott Árpád és magyarjai, hogyan viszonyuljanak Zalánhoz. Elvileg még a fenyegetőző üzenet után is volt lehetőség a békés megegyezésre, de Zalán jelleme, ami az üzenet stílusából egyértelműen kiütközött, már előrevetítette, hogy az összeütközés közte és Árpád között elkerülhetetlen...
Berengár megszámlálhatatlan létszámú fegyveresei láttán a nagy teherrel felrakodott, már éppen elég emberveszteséggel bíró magyar had békét ajánlott, átadva eddig szerzett összes zsákmányát. Ám, a talján király nem engedett, sűrű vére nem fegyvernyugvást, hanem a halálkaszással való szövetséget kívánt...
Nem, nem akarok „szerecsen mosdatást”, Isten mentsen tőle, de előbb-utóbb nem tudjuk elkerülni az objektív igazság kimondását. Viszont az tárgyilagos igazsághoz, tárgyilagos történészek kellenek/ kellenének és szakmai vitákat követő szakmai konszenzus. Bár, amíg a szocialista-emlőn, vagy liberális neveltetésesben felnövő történészek vannak többségben, addig erre kevés az esély...
A bolgárok elszlávosításának egyik fontos lépése volt a valódi bolgár történelemnek a bizánciak által végrehajtott, igencsak kifinomult meghamisítása. A bolgár nép azóta is sötétben tapogatózik a származását illetően, ami nem csoda, hiszen a történelemhamisítók a bolgárok számára máig kétféle eredetet (török, illetve szláv) vázolnak fel a valódi szkíta származás elfedésére...
A harmadik Birodalom hadigépezetének átkozottul nagy szüksége volt mind a magyar gabonára, mind a román olajra. A helyzet pedig kezdett elfajulni. A magyarok a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól elcsatolt kb. 103 ezer négyzetkilométernyi területből hetvenezret követeltek vissza, a románok maximum tizennégyezerig mentek el, de mintha csak a fogukat húznák…
A rendelet értelmében az örökös jobbágyság intézménye megszűnt, továbbá eltiltotta a jobbágy megnevezést és a parasztok jogait jelentősen megnövelte. Így a parasztok szabadon házasodhattak és költözhettek, nem lehetett őket telkük használatában zavarni, törvénytelenül nem űzhették el őket, ingóságaikkal szabadon rendelkezhettek, szabadon járhattak iskolába és tanulhattak választásuk szerint mesterséget, valamint peres ügyeikben a vármegyétől kaphattak ügyvédi segítséget...
Bár nehéz együtt éreznünk a szkíta származásához méltatlan fejedelemmel, de mégiscsak szánalomra méltó a magyarok elől menekülő és kilátástalan helyzetében a lovával együtt a Dunába ugrató Szvatopluk története. Ha akkor, abban a pillanatban, amikor Kusid elébe vezette a fehér lovat, ő úgy viselkedett volna, ahogy egy szkíta fejedelemhez méltó, akkor soha nem került volna ebbe a kilátástalan helyzetbe...