<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • 1848 március 15. a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb napja volt. Jelentőségét és hatásait számtalan írás taglalta már, ám valódi főszereplőiről - Kossuth Lajos és Petőfi Sándor emberi oldaláról, szerepéről - nem mindig esik elég szó. Pedig rajtuk múlt szinte minden: a 45 éves jogászon, újságírón és országgyűlési képviselőn, illetve a 25 éves költőn. Egyikük Pozsonyban, a nemesi ellenzék vezéreként, az országgyűlésen kényszerítette ki a változást, másikuk pedig Pesten, a tömegek előtt beszélve és verseivel hatott az emberekre.

  • Kőhalomban, 1910. március 14-ln született László Gyula. Történész, régész, antropológus, művész. Még felsorolni is elég, hogy miben jeleskedett. De - úgy hiszem -, rá mindig munkássága tán leglényegesebb eredménye, a kettős - vagy többes - honfoglalás elmélete miatt fogunk emlékezni.

  • Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.

  • A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének meséink tündérködébe burkolózott bizonyítékai.  Szerencsére a Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok figyelmét elkerülték a csácsogó gyermekmesék, hiszen a titkait nem értették.  Nem értették, mit jelent az ”Üveghegy”, mit a „Hetedhétország, az „Óperencia”…

  • A magyar történetben, a magyar nyelvészetben és a szumir nyelvben jártas szem akaratlanul is megakad az “asszír” kormányzati, közigazgatási és katonai terminológia minden szaván és szakkifejezésén. A szavak egytől-egyig megvannak a "honfoglaláskori" magyar nyelvben is ugyanolyan jelentésben, ugyanolyan közigazgatási, kormányzati és katonai értelemben, mint az asszírban, sőt még a fonetikai torzulás sem nagy.

  • 1990. március 12-én elkezdődött az, amire sokan és régóta vártak. A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Közel 45 esztendő - és persze, hosszas tárgyalások után - végre elmentek… De hogy is kerültek ide? 1945. április. 4.-ig - a szovjet tervgazdaság legszebb hagyományainak szellemében -, Sztálin generalisszimusz parancsára, a szovjet csapatoknak meg kellett szállnia Magyarországot...

  • Március 10-e fontos dátum a tibeti emigránsok és nyugati Free Tibet-polós támogatóik számára, ugyanis ez az 1959-es Kína-ellenes felkelés évfordulója. Ennek apropóján talán érdemes kicsit áttekinteni a helyzetet.

  • Atilla földje a D977-es út mentén van kijelölve, ahogy északról ereszkedünk lefelé Chalons-en-Champagne város irányába. Sőt, Chalons városában - mint ahogy erről már írtam is régebb - az Église St-Alpin kápolna egyik ablaka azt a jelenetet örökíti meg, amint Chalons püspöke könyörög térdre esve Atilla előtt a városért. Talán nem kell ilyen messzire visszamenni ahhoz, hogy felpezsdüljön a vérünk, hogy hevesebben kezdjen verni a szívünk, mondván: ezek voltunk mi!

  • Mióta csak az első európai telepesek az amerikai kontinensre tették lábukat, az összecsapások szinte mindennapossá váltak a vadont meghódítani igyekvő fehérek és a földjüket és hagyományos életvitelüket védelmezni próbáló indiánok között. Csak az Egyesült Államok kormánya mintegy 1500 háborúra, támadásra és portyára adott felhatalmazást az őslakos törzsekkel szemben. A gyakran kegyetlen vérengzésekbe torkolló ütközetek jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy a Kolumbusz érkezése idején még több millió főt számláló észak-amerikai indián lakosság a 19. század végére alig néhány százezerre zsugorodott.

  • Csodálkozom, hogy eddig senkinek nem akadt meg a szeme rajta, és nem érzékelte évszázadokon átívelő, múltból fellobanó, őr- vagy jelzőtűzként átvilágító közlésének horderejét, fontosságát a székelyek eredetével kapcsolatban... Íme egy sok száz éves székely szólásmondás, amelyet 1360 körül jegyeztek le, de bizonyára ősidők óta élt a nép száján, benne volt a „közös tudatában”.