Tudomány és Technika

Jelen írás elsősorban a honfoglalók nyelvéről közreadott megállapításokkal foglalkozik, mert itt történt meg az utóbbi idők egyik legszomorúbb eltévelyedése. Török Tibor genetikus szerint ugyanis az ősmagyarok a hun génjeik miatt nem beszélhettek finnugorul. Mivel a nyelvészet területére tévedt, a nyest.hu szerzői könnyedén háríthatták a genetikusnak a honfoglalók kevert nyelvűségére vonatkozó állítását...

Vajon milyen vallást követtek a magyarok Szent István előtt? A szkíta népek egyik legfontosabb tulajdonsága a szabadság szeretete, így a magyarság esetében is ésszerűnek tűnik a lelkiismereti szabadság feltételezése. A kereszténység bizonyíthatóan jelen volt őseinknél, de könnyen lehet, hogy ez a fajta tiszta, dogmák nélküli kereszténység, nyugati szemmel nézve inkább tűnhetett „pogányságnak”. A magyaroknál az akkori időkben jelen lévő kereszténység, sokkal közelebb állhatott az őskereszténységhez, mint az intézményesült egyház vallási szemléletéhez...

Makra Géza Bonfini leírását tanulmányozva állította fel, a minden bizonnyal történelmileg is és a Batthyaneumban található iratok alapján alátámasztható teóriáját, amely szerint Mátyás, a Hunyadiak számára panteont kívánt létesíteni Székesfehérváron… Édesanyja halálakor már a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikában nyugodtak apja és fivére hamvai, és a kápolna építése is folyamatban volt...

1456. július 21. Dugovics Titusz, a török katonát mélybe ragadó legendás magyar vitéz alakja valamennyi nándorfehérvári keresztény védő hősiességét szimbolizálja Dugovics Titusz az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz kapcsolódó legenda önfeláldozó hőse: a magyar vitéz a nándorfehérvári várra lófarkas-félholdas zászlót kitűzni készülő török katonát élete árán a mélybe rántotta, ezzel megakadályozva, hogy az ostromlók fellelkesülve bevegyék a várat...

"Sajnos Európa történelmét az indoeurópaiak írták, mialatt a finnek és a magyarok a finnugor elméleten vitatkoztak, és képtelenek voltak rekonstruálni a múltjukat. Gimbutas már mondott valami hozzám hasonlót, de a halála után az indoeurópaiak megpróbálták a felfedezéseit a saját érdekük szerint elferdíteni. Sajnos Európának még nincs meg a saját és közös régészeti tudatossága..."

Nincs a világnak egyetlen országa sem, amelyik annyi pénzt költött volna a saját származása meghamisításának véghezvitelére és a nagyvilágban való publikálására, mint a magyar... Ha az idegen hatalom által erre a célra kiadott hatalmas összegeket, valamint a finnugor-magyar származásra vonatkozó kiadványok papírsúlyát számba vesszük, akkor eszmélünk csak valóban rá arra, hogy micsoda fontossággal bír az emberiség történelmében a magyarság valódi származásának és igaz történetének a feltárása...

Ezt írta az alábbi cikkemről a facebook: A hozzászólásod nem felel meg a kéretlen tartalmakkal kapcsolatos közösségi alapelveinknek. A hozzászólásodat senki más nem látja. Ezek az alapelvek különböző dolgok, például a félrevezető hirdetések, a csalások és a biztonsági incidensek megelőzésére szolgálnak...

László Gyulának nagyon jó meglátásai voltak, lényegében igaza volt, az avarok a honfoglalókkal együtt élhettek, semmiképp sem voltak ellenségek. Másként mivel magyarázható, hogy a terjeszkedő avarok a VIII. században a Kárpát-medence minden szegletét birtokba veszik, kivéve a Hernádtól a Felső-Tiszáig terjedő vidéket? Csakis az lehetett az oka László Gyula szerint, hogy ott már akkor is honfoglaló magyarok éltek...

Lehetséges, hogy Aba Sámuelnek, Magyarország harmadik királyának és feleségének maradványai kerültek elő egy abasári ásatáson. Hogy a tudósok biztosan kijelenthessék a rendkívüli lelet eredetét, különös segítségre lesz szükségük: Károly walesi herceg azonosíthatja az egykori uralkodót. A ma 2500 lakosú Abasár a honfoglalás kora óta nemzetségfői központ, egy időben itt volt a királyi központ is, és minden bizonnyal itt helyezték örök nyugalomra Aba Sámuelnek, Magyarország 3. királyának holttestét...

Karikó Katalin kutatásaival beírta nevét az orvostudomány történetébe, így nem volt kérdés, hogy a legmagasabb szakmai díjjal jutalmazzuk munkásságát – mondta az emberi erőforrások minisztere, miután Semmelweis Ignác-díjat adományozott a biokémikusnak, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiája szabadalmaztatójának.