A kormányozható léghajó megálmodója

Cabe Ferrant küldte be 2018. 12. 07., p - 05:18 időpontban

Zeppelin gróf nevét mindenütt ismerik a világon, neve egybeforrt, egyet jelent a merevszerkezetű, kormányozható léghajóval. Schwarz Dávidról talán csak Magyarországon tudják, hogy jócskán megelőzte Zeppelint. Az érdemes gróf Schwarz özvegyétől vásárolta meg a találmányt…

Schwarz Dávid 1850. december 7-én, Keszthelyen született. Korán árvaságra jutott, nem volt lehetősége tanulni, csak az elemi iskolát végezte el. Szülei halála után, mint kereskedőtanonc állt munkába.

Később erdészetnél dolgozott, talán e munkája révén ismerkedett meg a gazdag zágrábi fakereskedő lányával, Kaufmann Melániával. A lány kezével szép hozomány is járt, ebből nyitotta meg fakereskedését. Sikeres vállalkozó lett, akiről gyakran mondogatták, hogy sikereit a tehetségén, szorgalmán kívül, a technikai újítások iránti rajongásának köszönhette. Különféle gépeket szerkesztett, igyekezett automatizálni a fakitermelést.

Schwarz Dávid
Schwarz Dávid

A léghajózás felé is a munkája fordította: az a szokatlan és képtelen ötlete támadt, hogy a nehezen megközelíthető helyeken kitermelt fát légi úton kellene szállítani a felhasználási helyére. Arra gyorsan rájött, hogy léghajóját az addig megszokott, gumival impregnált ballonszövetnél jóval strapabíróbb anyagból kéne építeni, mert a szövet ugyan könnyű, de igen sérülékeny is. Csekély súlyú, de megbízhatóbb, jól viseli az időjárás viszontagságait… Vajon mi lehet az? Némi keresgélés után rátalált a megfelelő - akkor még nagyon újnak számító - anyagra, az alumíniumra.

Terveit - mert gyorsan rájött, hogy találmánya akár hadi célokra is alkalmazható - először derék hazafiként Bécsben, a monarchia hadügyminisztériumában mutatta be. Némi támogatást remélt kutatásaihoz, ugyanis időközben a vállalkozása körül szaporodtak gondok. Hja, kérem, aki az égre figyel, könnyen orra bukik. Cége szép lassan, de biztosan, tartott a csődbe felé…

Azt borítékolni lehetett, hogy a hadügyminisztérium nem fog megfinanszírozni egy ilyen „kétes és ostoba” ötletet. A monarchiai hadügyérek nem a fantasztikusnak tűnő újítások iránti lelkesedésükről voltak híresek… Ahogy mondani szokták: a legtöbb hadvezető mindig az előző háborúra készül fel…

Nem is kapott tőlük egy vas támogatást sem.

Felfigyelt viszont terveire a rugalmasabb gondolkodású bécsi orosz katonai attasé és kieszközölte számára, hogy 1892-től Szentpéterváron folytathassa munkáját. Két évig dolgozott Oroszországban, de a sors - vagy a végzet - folyton közbeszólt. Mégsem cári Oroszország lett a merevszerkezetű léghajó szülőhazája, nem lett léghajózás fellegvára… Mikor a kitűzött határidőre nem sikerült működőképes repülő szerkezetet prezentálnia, az orosz kincstárnál győzött a „józan ész” . Gyorsan meg is született a következtés: ez az egész repülés-projekt egy nagy marhaság, nincs semmi jövője. Kár volt beletenni azt a kis pénzt…

Beszüntették a munkája támogatását.

Schwarz pedig áttette székhelyét Berlinbe. A német ipar azért mégiscsak magasabb színvonalú… Tán a gyárosok is fogékonyabbak az innovációra…

Berlinben ismerkedett meg Carl Berggel, egy alumíniumfeldolgozó üzem tulajdonosával. A német gyáros érdeklődött a műszaki újítások iránt, Schwarznak sikerült meggyőznie tervei kivitelezhetőségéről. Beszállt az üzletbe, mind anyagilag, mind műszakilag támogatta a rácsszerkezetű léghajó megvalósítását. Ha valaki, ő aztán tényleg értett az alumíniumhoz…

Berg más szemmel nézte a terveket, dokumentációt, mint a szentpétervári katonák. És ebből a dokumentációból világosan kiderült: a szerkezet képes lesz repülni.

Az első próbarepülés időpontját 1896. szeptember 29-ére tűzték ki. Még a német uralkodót is meghívták a szenzációsnak ígérkező eseményre. Ő azonban - ki tudja, miért? - lemondta a megjelenést. Talán tényleg egyéb, fontosabb dolga akadt, talán ő sem hitt ebben az egészben.

Az első tesztrepülést tán a császár miatt, tán más okból, de elhalasztották október 9-ére. Azonban erre már nem hívtak meg senkit. És jól tették. Már megint az a fránya gáz…

A német gyár csak gyenge minőségű, szennyezett hidrogéngázt tudott szállítani, annak pedig egyszerűen nem volt elég a felhajtóereje. A számítások hiába stimmeltek, a szerelők hiába végezték jól a munkájukat, ha a matériákkal gond volt.

A tesztek azonban mégis sikeresnek bizonyultak, a léghajóról bebizonyosodott, hogy igenis képes a repülésre és valóban kormányozható.

A következő felszállást 1897 januárjára tervezték. Akkora - úgy tűnt - sikerül megfelelő minőségű hidrogént szerezni és a többi probléma is kiküszöbölhető lesz. De egy váratlan tragédia, Schwarz Dávid 1897. január 13-i halála miatt az újabb teszt elmaradt.

Schwarz Dávid és felesége, Melánia
Schwarz Dávid és felesége, Melánia

A további munka özvegyére, Melániára maradt. Az asszony egyrészt szerette volna bizonyítani férje igazát, másrészt meg nagyon jól tudta, hogy pénzt a találmányból csak akkor láthat, ha legalább egy sikeres próbarepülésen túl lesznek.

1897. november 3-án került sor a nagy próbára.

A gép 460 méteres magasságba emelkedett, kezelői kormányozhatták, fényesen igazolva Schwarz elgondolásainak helyességét. Azért ekkor sem ment minden egészen simán. Leszállás közben a négy propeller közül az egyik leállt. Az elegáns, sima földet érésnek csúnya ütközés lett a vége. A gép komoly sérüléseket szenvedett.

Az első szilárd burkolatú léghajó lezuhanása
Az első szilárd burkolatú léghajó lezuhanása

A kétkedő szakértők megállapíthatták: „elgondolása bizonyítja, hogy megtalálták a fémből készült léghajó készítésének és kormányzásának módját”.

Ennél a tesztrepülésnél jelen volt egy, a technika, a repülés iránt érdeklődő német gróf is, bizonyos Ferdinand Zeppelin. Neki elég volt, amit látott. Látta a kormányozható léghajót működés közben. Szakértő szemmel megállapíthatta: ha a szerkezet „gyermekbetegségeit” kiküszöbölik, világcsoda lehet belőle.

Egy évvel később meg is vásárolta a terveket az özvegytől és Carl Berggel együttműködve építette meg az első „Zeppelin” léghajót, mely 1900-ban szállt fel a Boden-tó partjáról.

A siker az övé lett.

És alig negyed század múlva dr. Hugo Eckener - Zeppelin gróf üzlettársa - egy Zeppelin-rendszerű léghajón 80 óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt…

Dr. Eckener és Zeppelin gróf
Dr. Eckener és Zeppelin gróf

Források: Wikipédia; Magyarhirlap.hu; Frissujsag.ro; Mult-kor.hu; Karpatalja.ma; Kepesrepules.wordpress.com;
Kép: Schwarz féle léghajó (Wikipédia)

 

Új hozzászólás