<> Kultúra | Hungary First

Kultúra

  • Z. Karvalics László Darai Lajos által idézett szövege szerint „Varga Csaba könyve évszázados állóvízbe dob követ". A történészeknek azonban illene megemlíteniük, hogy abba a vízbe addigra már beledobtunk néhány követ s a víz felszine korántsem volt sima, sőt gerincre fektettük az akadémikus "tudomány" legismertebb képviselőit is. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a szakirodalmat nem böngésző Z. Karvalics Lászlóhoz és a véleményét idéző Darai Lajoshoz máig nem értek el a legkorábbi hullámgyűrűk. 

  • Mi is volt előbb? A képszerű, díszes szójel, vagy a lineáris betű? A szójelből egyszerűsödött-e le a betű, vagy a betűből alakították-e ki a szójelet? A kérdés valójában kettős, hiszen egyrészt arra irányul, hogy a szójel volt-e előbb, vagy a betű, másrészt arra, hogy az eredeti jeleink lineárisak voltak-e, vagy bonyolultabbak (díszesek, cirkalmasak, képszerűek)?

  • A szervezet megalapítását Erdély méretei indokolják; de az országrésznek a hagyományos kultúrában betöltött vezető szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Az Alapítvány célja az Erdélyben élő másfélmillió magyar kulturális identitásának erősítése, évezredes hagyományainak éltetése, de a már Bartók Béla által megfogalmazott „csak tiszta forrásból” gondolat jegyében Erdély minden nemzetének összetartozó hagyományaival is foglalkozik...

  • A tárlat eszközrendszere alkalmas arra, hogy megszólítsa a tizenéves látogatókat is, de vendégkönyveinkből látszik, hogy a kulturális turizmus megkerülhetetlen pontjává vált a Petőfi választásai című kiállításunk. Az elmúlt nyolc évben több mint félmillió látogatót fogadott a kiállítás és több mint 3800 múzeumpedagógiai foglalkozást tartottunk tereiben.

  • Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállítás csak egy termet foglal el a Természettudományi Múzeumban, mégis szimbolikus történés ez a magyar történelem államilag támogatott újraírásában. A múzeum főigazgatója, a tavaly kinevezett Bernert Zsolt megnyitó beszédében Kásler Miklós Emmi-miniszternek mondott köszönetet “az anyagi és erkölcsi támogatásért”.

  • Az összehegedült Kárpátok és a Tokos zenekar korábbi koncertje után a délvidéki származású Csonka Ferenc Mély című összeállításával lép fel a Hagyományok Háza Átriumában október 27-én. A Mesterek és tanítványok koncertsorozat új szereplője a szegedi Rozsdamaró zenekar, valamint a délvidéki Csonka Ferenc és zenekarának prímása...

  • A Hagyományok Háza október 26-án rendezi felvidéki tematikus napját. A palettán gyermekprogramok, film és lemezbemutatók, igényes népzenei összeállítások szerepelnek, s a jeles napon a felvidéki konyha kedvelői is megtalálják számításukat...

  • Bár a nyelvészek dolga lenne a székely szójelek történetének kutatása, nekik nem nagyon akar sikerülni a dolog. Például Róna-Tas András professzor úr az MTA dísztermében legutóbb tartott előadásában nem volt hajlandó szót ejteni a székely szójelekről. Akkor ugyanis el kellene ismernie, hogy a székely írás nem a sémi írások leszármazottja, hanem az őse, ám ez ellenkezhet a prekoncepcióival. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is arról tájékoztatott, hogy a magyar hieroglifikus szövegekkel nem tud és nem is akar foglalkozni. Így aztán maradt egy rés az akadémikus álláspontok falán, ahol a magamfajta kívülálló kényszerül egy tényekre épülő magyarázat kidolgozására. Ez olvasható e cikkben a kettős kereszt alakú Egy hieroglifánkról. Természetesen feltételezzük, hogy a nyelv időközben változott, azonban ezt csak a bizonyított esetekben lehet készpénznek venni. A "XIV. század előtt nem létezett "gy" hangunk" finnugrista tétele azonban nem a bizonyítottak, hanem a leleplezettek közé tartozik. 

     

  • A középkori Magyarországon a térséget fontos kereskedelmi utak érintették, a török hódítás után a vidék szinte teljesen elnéptelenedett. A Galga-mente magyar népszokásainak számos eleme az északi területekhez, főként Nógrád, Hont és Heves palócos hagyományaihoz kapcsolódik, hiszen a tizenhetedik-tizennyolcadik század fordulóján e tájakról érkeztek nagy számban magyar nyelvű jobbágyok a vidékre...

  • A Hagyományok Háza Vízmelléki népzene címmel adott ki – Kozák József ádámosi prímás dallamaiból – hangszeres népzenei példatárat. A Horváth Attila – Árendás Péter gondozásában megjelent kiadvány hiánypótló értékeit az előbbi társszerző foglalja össze...