<> Magyarság a határon túl | Hungary First

Magyarság a határon túl

  • Teljes titoktartás közepette felvette Emil Palade Nobel-díjas román származású amerikai tudós nevét a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYE, vagy új nevén MOGYTTE). A magyar oktatók azt szerették volna, hogy az intézmény multikulturális jellegét megőrizve - a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem mintájára - kettős, román–magyar nevet válasszanak az egyetemnek...

  • A román védelmi minisztérium szerdán tárgyalást javasolt Magyarországnak a katonai temetők, kifejezetten az úzvölgyi sírkert ügyében, a megbeszélésre a június 24. és 28. közötti időszakot jelölte meg. A közlemény szerint a román fél által javasolt megbeszélést a román minisztérium részéről a Hősök Emlékének Országos Hivatala (ONCE), magyar részről a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei folytatnák le...

  • A jelenleg zajló 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság selejtező mérkőzéseinek keretein belül a román válogatott előbb a norvégiai Oslóban lépett pályára június 7-én, majd a máltai Ta’Qali Nemzeti Stadionban június 10-én – emlékeztet a közlemény. A román csapat szurkolótábora mindkét mérkőzésen folyamatosan magyarellenes rigmusokat skandált...

  • Háromezer lejes büntetéssel sújtotta a Hargita megyei csendőrség Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét, amiért az Úzvölgyi temető körül június 6-án alkotott élőláncot nem jelentették be a hatóságoknak. A politikus a Facebookon tette közzé a büntetés jegyzőkönyvét, melyből nem sok minden derül ki, csak annyi, hogy  a tüntetést 48 órával korábban kellett volna bejelenteni...

  • A ruszin, roma és magyar kisebbségeket két-két szakember fogja képviselni. Az új köztársasági elnök a rimaszombati születésű Simon Attila történészt, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatóját, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar történelem tanszékének vezetőjét, valamint a dunaszerdahelyi születésű Németh Ilona képzőművészt, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem tanárát nevezte meg tanácsadóinak...

  • Sokan felháborodtak ezen a híren, pedig semmi meglepő nincs benne. Szervesen illeszkedik Budapestnek az utóbbi években mutatott kárpát-medencei külpolitikájába. A legtöbbet erről a felvidéki magyarok tudnának mesélni, hiszen a már sok éve virágzó szlovák-magyar államközi kapcsolatok ellenére, az ottani magyaroknak egy betűvel sincs több közösségi joguk, legfeljebb kevesebb a zaklatás mint korábban...

  • A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megdöbbenéssel olvasta az úgynevezett “Románia” jegyzékét, miszerint még ők vannak felháborodva a mi általunk, a követségük elé szervezett, egyébként teljesen jogszerű, gyorsreagálású tüntetésünk miatt. Illene ismerni a másik ország törvényeit és nem kellene valótlanságokat állítani...

  • Nem kellett biztonsági kapu, mert az egyetlen biztonsági kapu a magyar szívekben szélesre tárt kapu volt. Nem kellett regisztrálni, mert a keresztség elegendő regisztráció Máriához. Nem kellettek „karámok”, mert itt minden zarándok egy helyre vágyott… a somlyói Nyeregbe...

  • A romániai Szabad Európa Rádió azt írja a honlapján, hogy hogy a temetőátalakítás ötlete éppen a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, foglalkozik majd az úzvölgyi sírkerttel. A román védelmi tárca főtitkári tisztségét 2013 óta az a Codrin Munteanu tölti be, aki a Ponta-kormány Kovászna megyei megbízottjaként elindította a székely zászló elleni hadjáratot...

  • Magyarország nemrégiben rendbe tett 400 első világháborús katonai temetőt, melyekben magyar földön román katonák nyugosznak! A román fél előzetesen nem egyeztetett a magyar hadisírokat gondozó bizottsággal arról, hogy az Úzvölgyében lévő magyar-osztrák és német katonai temetőben beton kereszteket akar felállíttatni...