<> Természet | Hungary First

Természet

  • Jelenleg 50-150 pár ugartyúk fészkel Magyarországon, ebből 5-6 pár a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. Az első madarak már megérkeztek. Az ugartyúkon a legjellegzetesebb a testéhez képest jókora, sárga szem, egyébként a rejtőszíne miatt nem túl feltűnő jelenség. Magyarországon az extenzív állattartás visszaszorulásával párhuzamosan az ugartyúkok száma is jelentősen lecsökkent...

  • Kárpátalja természetvédelmi területén már virít egy-egy nárcisz. A tömeges virágzást május negyedike, ötödike környékére jósolják a szakértők. Annak, aki szeretne gyönyörködni a Huszt környékén található, több mint kétszáz hektáron elterülő sajátos növény- és állatvilággal rendelkező völgyben, a május eleji ünnepekre érdemes időzítenie az oda látogatást.

  • A hazai baglyok közül a legnagyobb, állománya növekedést mutat, pedig a hetvenes években majdnem kipusztult az országból. Jelenleg 70-80 pár fészkel Magyarországon, főleg felhagyott bányákban és a középhegységek meredek sziklafalain. Tradicionális élőhelye például a Zempléni-hegység, az utóbbi években azonban megfigyelték már fészkelését elhagyott feketególya-fészekben is, például a Tisza és a Bodrog menti ártéri erdőkben...

  • Magyarországon négy rétihéjafaj fordul elő. A barna és a hamvas rétihéja fészkelőként van jelen, a kékes rétihéja viszont csak telelni jár hozzánk. A negyedik faj, a fakó rétihéja (Circus macrourus), amely csupán átvonuló madár mifelénk, ősszel és tavasszal néhány tucatnyi példányát figyelhetjük meg a tiszántúli puszták felett...

  • Az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, az állatok a Dunántúl jelentős részéről eltűntek. A Gemenc Zrt. dolgozói arról számoltak be, hogy árterületet átszelő 55-ös úton és a vasút mentén gyakran gázolnak el vadmacskákat. A későbbi azonosításból kiderül, egyre több az olyan egyed, amely vadmacska és házimacska párzásából született...

  • Máté Bence Túlélési ösztön című békás fotója nyert az év sajtófotóit elismerő World Press Photo-díj természetfotó kategóriájában - jelentették be csütörtökön Amszterdamban. A magyar természetfotós fényképén levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe...

  • Bár a vadkamerák folyamatosan érdekesebbnél érdekesebb képsorokat rögzítenek az Aggteleki-karszt élővilágáról, erre még nem volt példa a nemzeti park eddigi történetében: most egy sétálgató pumát sikerült megörökíteni. Úgy tűnik, a felvételen látható kisebb példány maga is össze van zavarodva, tanácstalanul torpan meg és néz körbe. Végül elszánja magát, és egyenes úton eltűnik a fák között.

  • Nem tudom, ki mennyit merengett már azon, vajon a mai vegyipar előtt mi a csudával permetezték őseink a gyümölcsfákat- na és persze összes veteményüket?  Ha az a tipped, hogy biztos valami gyógynövényes lével, arra azt mondom "langyos", és ami persze a mai "írtószereknél", amik igazi mérgek, sokkalta jobb. De a helyes válasz: semmivel! 

  • Őrzik hagyományaikat a balatonakaliak, akik már a ’60-as évek elején műveltek mandulaültetvényeket, egy véletlen apropóján. Akkoriban egy hazai kutatóintézet működtette itt a Micsurin telepet, ahol gyümölcsfa kísérleteket végeztek, és ekkor született meg a mandula, aminek az itteni meszes talajt nagyon kedvezett. Így a csonthéjas növény meghonosodott, és kisebb, nagyobb parcellákon, illetve önkormányzati területen, ahol ötszáz fát ültettek el, napjainkban is megtalálható, derült ki Koncz Imre köszöntőjéből.

  • A becslések szerint 2,6 millió madár esik áldozatul évente az értelmetlen vadászatnak, köztük rengeteg védett, veszélyeztetett egyed is. Ez azt jelenti, hogy négyzetkilométerenként 248 madarat lőnek ki, de ezek csak becslések, a pontos számok ennél magasabbak is lehetnek, ahogyan a költöző madarak kilövése egyre elfogadottabb a társadalomban...