<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • …a Kossuth-rádió az öltözőben hangosan bömbölte a híreket. „Szegednél az éjjel ismét emelkedett a víz szintje!”. Bármennyire is álmosak voltunk az éjszakai műszak után, e hírre felébredtünk. Az öltöző perceken belül zsibongó lett, mindenki mondta a magáét. Néhányan attól féltek a víz elmossa a várost. Emlegették az 1879-es árvizet, melyről legendák terjengtek, s eszembe jutottak a statisztikai adatok…

  • A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beépítését a Habsburg birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt. A török kiűzése után a bécsi kormány intézkedései súlyosan sértették a magyar társadalom különböző rétegeit...

  • A honfoglalókat az ősvallás hívének tekinti a történetírás, ám e képbe nem illik a honfoglalók hagyatékából előkerült, feltűnő mennyiségű keresztény mellkereszt. Különösen "illetlen" a bizánci stílusúnak mondott mellkereszten felbukkanó magyar hieroglifikus mondatjel. Mivel a mellkeresztek és a mondatjel léte tény, szükségszerűen az akadémikus őstörténeti képen kell igazítani. A megoldást a bizáncinak mondott kultúrkör, valamint a rovásjeleket használó hun-magyar népesség viszonyának tisztázása jelentheti.

  • 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett vívta Károly Róbert országegyesítő háborújának legjelentősebb csatáját. Az ütközetben legyőzte Aba Amadé fiainak seregét.  A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen.

  • 1809. június 14-én vívták meg győri csatát. Ez volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.

     

  • 1916 végén járunk, az első világháború derekán. Néhány hónappal korábban (a rájuk jellemző diplomatikus kivárás után, na és azért, mert a nyugatiak beígérik nekik Erdélyt) Románia hadat üzen a Monarchiának, s ezzel az Antant oldalán folytatja a balhét...

  • "Az őstörténet kutatói összedugták a fejüket, és számot vetettek azzal, amit tudnak, és amit nem. Kitől örököltük a székely írást? Miért nem jó a „magyar rovásírás” elnevezés? Mi a kutatók legfontosabb feladata a közeljövőben?" Előzőleg (2012. június 14-én) a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Magyar őstörténeti témacsoportja ülést tartott és nyilatkozatot adott ki a székely írásról...

  • A székely nép Mária-tiszteletének nagy hagyományai vannak, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"

  • 1822. június 8-án , Gidófalván született Czetz János, az 1848-49-es magyar szabadságharc legfiatalabb tábornoka, a Colegio Militar de la Nación-nak,  Argentína első nemzeti katonai akadémiájának alapítója.

  • Nem először foglalkozom a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rovásüldöző rendelettel. Azért térek vissza rá, mert lezárult a hamisítás megemésztésének több évtizedes folyamata és egyfajta pont került a végére. Azt bizonyítja a történet, hogy az összefogás akkor is képes az elkövetett hibák kijavítására, ha a résztvevők nem mindenben értenek egyet. A nyíregyházi múzeum évkönyvében, ahol a szent királyunkat gyalázó hamis rendeletszöveg eredetileg megjelent, napvilágot látott a helyreigazítás is. A cikket jegyző Makkay János régész meg is köszönte az ennek érdekében végzett munkát összefoglaló kötetemet.