<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Ha a híres Lecoqnak, a rendőrök királyának volt valaha édes álma, mely megmutatta a jövő rendőreinek elképzelt alakját, az álomtündér bizonyosan a mi mai rendőrünket tolta oda neki szemre kapós mutatványul. Meg kell adni, hogy csinos, szemenszedett gyerek valamennyi, s ha a magas államhatalomnak az volt a célja, hogy a fővárosi szakácsnék kebelében ellensúlyozhassa azon forradalmi hatást, melyet ősidők óta korlátlanul gyakorolt a császári királyi hadsereg, bizony célját érte...

  • Több, mint 1700 esztendővel ezelőtt, még a római korban élt egy tehetséges katona. Valódi élettörténetére csak részletekben emlékszik a mindig háládatlan utókor, de Sárkányölő Szent György legendája közismert ma is. György a feljegyzések szerint 303. április 23-án szenvedett vértanúhalált.

  • 797 esztendeje, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet. „Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.”

  • A Magyar Királyság III. Béla uralkodása alatt elismert európai nagyhatalommá fejlődött, erős, független központi irányítással. Székesfehérváron, a bazilikában temették el, sírjára csak 1848. december 12-én bukkantak rá. Az Árpád-házi- vagyis: a Turul dinasztia uralkodói közül az ő sírja az egyetlen, amit hitelesen feltártak. A csontok 1848-ban a Nemzeti Múzeumba, majd 1862-ben a budapesti Mátyás-templomba kerültek. A díszes sírt 1898-ban Ferenc József császár saját pénzén készíttette, ami igen meglepő tett volt egy Habsburgtól...

  • I. Childerich (437 – 481. december 26.), a száli frankok királya, aki apját, a néha mítikus alaknak tekintett Merovechet követte a trónon 457-ben. A merovingok a hunok szövetségesei voltak, akiket Attila egyik fia vezethetett. Childerich-et Aladárral is azonosították már, de ezt alátámasztó bizonyíték nem ismert. Csupán az kétségtelen, hogy a meroving ékszereken a hun állameszme nyilvánvaló hatása mutatkozik meg s ez jelenik meg a most tárgyalt kettős-keresztes leleten is.

  • Amikor a 19. században az első komolyabb szlovák kísérletek történtek egy saját nemzeti történelem főbb fejezeteinek megkomponálására, általában egy eléggé tiszta sémát követtek a szlovák értelmiségiek: eszerint volt egy dicső nagymorva múlt ezer éve, valamint egy 18–19. századi nemzeti újjászületés, a kettő között pedig nagy űrként tátong a magyar uralom időszaka...

  • Fettich Nándor közölte a lócsontváz fején talált mistelbachi avar falerát (magyarul: boglárt). Értelmezhető és elolvasható jelek vannak rajta, ám az értelmezésük befejezetlen maradt. Pontos és teljes értelmezésére feltehetően már nem is vállalkozhatunk, hiszen a múlt jórészt elveszett. A magyar hieroglif írás felfedezése és megismerése azonban lehetőséget nyújt az eddigi értelmezések kiegészítésére.

  • Titkos misszióra jelentkezett önkéntesként, így nem is számíthatott rá, hogy a 20. század egyik leghíresebb kivégzésének aktív részese lesz. Bár nem bánta meg, hogy tettével hozzájárult a gyűlölt rezsim bukásához, Ionel Boeru életét beárnyékolták az 1989. december 25-i események. Ötödik napja tartottak a forradalommá terebélyesedett tiltakozó megmozdulások, amikor a Teheránból hazatérő román diktátor százezres nagygyűlést hívott össze Bukarest belvárosába...

  • A március 21-én kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaság alig egy hónapig tartó tiszántúli uralma komoly károkat okozott. Különösen a szegényparasztságot sújtó rekvirálások, az egyházellenes intézkedések, a túszszedések és a vörös terror gyilkosságai hagytak maradandó nyomokat. A száz évvel ezelőtti eseményeket, Perczel Olivér: Román megszállás a Hajdúságban (1919-1920) és Bödők Gergely: Tizenegy hónap – Debrecen román megszállása 1919-20-ban, címmel megjelent tanulmánya és egyéb korabeli források alapján idézzük fel...

  • A különös szépségű V. századi kercsi hun ékszertöredék az ókor óta ismert "középen az Isten jelképe, két oldalon egy-egy állat" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása. Esetünkben az ékszertöredék közepén Üdő napisten több ezer éves jelképének hun változata, a két oldalán pedig egy-egy turulmadár látható.