<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • A Kaukázusi- és a Kárpát-medencei magyar állam egyesítése II. András akkor még reális terve. A Mongol haderő előrenyomulása és a Keleti-Magyarország megszűnése után ez a terv lekerült a napirendről.

  • „A szerelemben minden érdem, a házasságban semmi sem több a puszta kötelességnél, mit minden ember tartozik megtenni” – rögzíti keserű sorait 1854. október 27-én négyoldalas töredékében Szendrey Júlia. A „nemzet özvegye” ezt már a második, Horvát Árpád történésszel kötött, alapvetően boldogtalan házasságának negyedik évében vetette papírra.

  • Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya legyen. 1811. december 18-án, Keszthelyen született Asbóth Sándor.

     

  • Azokkal az izgága magyarokkal mindig baj van! Ott van például az a Zrínyi Miklós! Csak nem feltűnt neki, hogy míg a török hódoltságban az elmúlt százhúsz évben több, mint nyolcvan erődítést építettek az oszmánok, addig a Királyi Magyarország és Horvátország területén egyetlenegyet sem épített senki.

  • Amikor az írás eredetét szeretnénk korszakhoz kötni, kézenfekvően vetődik fel a kérdés, hogy melyik korból is maradtak ránk az első írásemlékek. Tudjuk, persze, hogy az írás sokkal korábban is keletkezhetett, mint az első fennmaradt írásemlék, mégis sokan ezt tekintik döntő fontosságú érvnek. Amikor az írásunk 50 000 éves koráról szoktam beszélni, előfordul, hogy nekem szegezik a kérdést: tudok-e ilyen régi írásemléket mutatni. Amire sajnos az a válaszom, hogy olyan 50 000 éves írásemlékkel nem rendelkezünk, amelyet a székely írás ősének tekinthetnénk (másfajta írásemlék sem létezik ebből a korból). Ilyenkor azonban vissza is szoktam kérdezni, hogy elhiszi-e a kedves kérdező, hogy volt két nagyanyám? Mert őket sem tudom felmutatni, az egykori létezésüket mégis mindenki elfogadja e nélkül a felmutatás nélkül is - mert egykor volt személyek, vagy dolgok létezését nem csak a felmutatásukkal, hanem gondolati úton is valószínűsíteni, vagy bizonyítani lehet. 

  • 97 esztendővel ezelőtt, 1921. december 14-én kezdődött a népszavazás Sopronban és nyolc környékbeli községben. A lakosság maga dönthetett: melyik államhoz kívánnak tartozni a jövendőben: Magyarországhoz, vagy Ausztriához.

  • Bottyán János kuruc generális hadai 313 esztendeje, 1705. december 13-án ütköztek meg a Hannibal Heister császári tábornok vezette erőkkel. A legendák Vak Bottyánja megadta a módját: a kurucok második dunántúli hadjárata fényes győzelemmel zárult.

  • Azok az akadémikus képzettségű barmok, akik első böfögésre ki tudják mondani a "tudománytalan" jelzőt (szinte csak ilyennel találkozom), valójában a saját szakterületük irodalmát sem ismerik eléggé. A végzettségüket nyilván a másolt diplomamunkájuknak és a korrupciónak köszönhetik, a tanult szakterületükhöz valójában nem is értenek. Olvasni nem olvasnak, gondolkozni nem szoktak, vagy fáraszthatja őket. Az érvelés és az adatok semmit sem számítanak azoknak, akik nem kívánják tudomásul venni a tényeket.

  • A 8000 éves, Bulgáriában előkerült rövid írásemlék 1. ábrán látható oldalán a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) "n" (nagy) és Ak (patak, Heraklész) jelei láthatók (2. és 3. ábra) zavarba ejtően sok példányban. Eleink az ismétléssel nyilván az égi folyóval (a Tejúttal) azonos isten iránti tiszteletüket kívánták hangsúlyozni. Ez az ismétlés minden bizonnyal nem maradt az írásbeliség szintjén, hanem ki is ejtették ezeket a szójelekkel írt szavakat, azaz valamiféle vallási szertartás szövegkönyve ez a kis tábla. Hasonló szövegkönyveket ismerünk az Al-Duna és az Urál vidékéről is.