hagyományőrzés

Alázatosan kérlek, hogy légy jóságos hozzánk, hogy minden erőnkkel követhessük Szent Fiad elrendelését, s mutass nekünk utat, hogy legyőzhessük a bennünket körbe vevő veszélyt! Térdemet meghajtva könyörgöm, hogy légy segítségünkre, hogy ne dúljon közöttünk széthúzás, viszály és pártoskodás a bajunkban, hanem jöjjön el végre a magyar összetartás!

Szombaton tartották a csíksomlyói hegynyeregben az Ezer Székely Leány Napját. Bár a tavalyihoz hasonló, visszafogott ünnepségre kerülhetett csak sor a kilencvenedik évfordulón, mégis bőven meghaladta az ezer főt a kilátogatók száma, akik közül több hagyományőrző szekereken és lóháton is érkeztek. A késő délelőtt kezdődött ünnepségen előbb Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere mondott köszöntőt, amelyben elismerte, hogy sokkal nagyobb öröm lett volna a tájegységenként közösen felvonulni a Hármashalom oltárhoz...

A szokások közül egyik legismertebb az ólomöntés volt, amikor a frissen öntött ólom formájából jósoltak a lányok jövendőbelijére. Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre...

A Krisztus előtti eredetű ősi magyar karácsonyt mi magyarok honosítottuk meg a Kárpát-medencében. A velünk kapcsolatba került szláv népek mind a magyarból vették át a “karácsony” szót is. Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi történész, később száműzetésben élő író, az általa lefordított 12-13. századi inkvizíciós jegyzőkönyvek alapján jut arra a meggyőződésre, hogy a magyarok őseinek hitvilágában is a legnagyobb ünnep a karácsony volt, már jóval Jézus születése előtt, és ennek az ünnepnek a jellegére a Karácsony szó utal, amely mélly hangalakjában a kerecsen(y)sólymot idézi...

Mindezt a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek, szimbólumok és tetteket, valamint az emberiség elleni népirtás és háborús bűncselekmények kultuszát tiltó sürgősségi kormányrendelet alapján. Az ügyben elsőként Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét idézték be a Bákó megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályára tanúként való kihallgatására, keddre...

Az ősz, többek között a szüret ideje. Dalok, mesék, népszokások, babonák színes szövevénye övezi a magyar szőlőt, a magyar bort. A tizenhatodik és tizenhetedik században igazi sátoros ünnepnek számított a szüret, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Ezekben az időkben még a bíróságok is felfüggesztették a működésüket. A szüretelés kezdete a régi tapasztalatok szerint Terézia, Orsolya vagy Simon, Júdás napjához volt kötve, vagyis a magyar szőlővidékek többségében legkorábban október második felében kezdődött a szüret...

Az államtitkár felidézte, hogy hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki a kormány. Az elmúlt időszakban pedig azért küzdött, hogy ezeket, az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket - például a főzést megelőzően a literenként hétszáz forintos, úgynevezett párlatadójegy megvásárlását - is el lehessen törölni...