Hunyadi János

Temesváron, 1456. november 23-án V. László magyar király szent esküvéssel fogadta meg Szilágyi Erzsébetnek, hogy nem áll bosszút Hunyadi Lászlón – Hunyadi János idősebbik fián – Cillei Ulrik haláláért. Nem tartotta meg a szavát. És napra pontosan egy esztendővel később, 1457. november 23-án meghalt az esküvőjére készülődő ifjú király. Szilágyi Erzsébet „szelíd kérlelésének” tanácsos volt engednie...

1444. november 10-én vívta meg a várnai csatát az I. Ulászló király és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg a II. Murád szultán által vezetett török sereggel. 1443-ben reálisnak tűnt, hogy a törököt egyszer s mindenkorra kiverjék Európából. Hunyadi Jánosnak a muszlimok felett aratott sorozatos győzelmei arra sarkallták I. Ulászló magyar (és nem mellesleg: lengyel) királyt, hogy támadó hadjáratot indítson...

1448-ban ezen a napon kezdődött a második rigómezei csata (gyakran csak rigómezei csata) a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért...

Makra Géza Bonfini leírását tanulmányozva állította fel, a minden bizonnyal történelmileg is és a Batthyaneumban található iratok alapján alátámasztható teóriáját, amely szerint Mátyás, a Hunyadiak számára panteont kívánt létesíteni Székesfehérváron… Édesanyja halálakor már a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikában nyugodtak apja és fivére hamvai, és a kápolna építése is folyamatban volt...

A prizreni Hunyadi szobor egyébként messzemenően esztétikusabb, mint az a köznevetség tárgyává vált Hunyai szobor, amelyet Belgrádban avattak, jó messze a nándorfehérvári vártól vagy épp a zimonyi erődtől, ahol a magyar vezér elhunyt. A belgrádi szobor, amelyet Áder János és Aleksandar Vučić közösen leplezett le azóta is számos járókelőnek csal mosolyt az arcára...

A Délvidéken és Erdélyben óriási birtokokkal rendelkező főúr kiváló hadvezér volt, aki több nagy győzelme mellett sajnos legalább két súlyos vereséget is elszenvedett (Várna, Rigómező), mind a kettő döntő hatással volt a Balkán történetére, Magyarországéra pedig legnagyobb győzelme, a nándorfehérvári diadal, amelyet követte a gyilkos pestis járvány (több tízezer holttest, nyári kánikula) amely elvitte Hunyadit és Kapisztrán Jánost is...

A hirtelen birodalommá váló oszmán-török állam hazánkat fenyegető veszélye Zsigmond király uralkodása (1387–1437) idején tudatosult a Magyar Királyság vezetésében. Az 1396-os nikápolyi vereségig, melyben a magyarok mellett nemzetközi erők is részt vettek, még hihetőnek tűnt a török kiverése a Balkánról, később azonban a magyar állam tartós védekezésre készült fel a törökkel szemben, végvárrendszer és ütközőállamok kiépítésével, valamint rövid hatótávolságú hadjáratokkal...

Mikor a magyar katonai fenyegetés hatására Hunyadi végül kiszabadult, még mindig nem volt biztos Ulászló sorsa sem. A helyzetet ideiglenesen rendezendő, a pesti országgyűlésen 1445. május 7-én úgy döntenek, hogy amennyiben május 30-ig nem tér haza Ulászló, akkor V. Lászlót tekintik királynak, s az ország vezetését hét választott főkapitányra bízzák. 1446-ra az is láthatóvá vált, hogy a fiatal László királyt nem képesek egyelőre Magyarországra hozni, s helyette kell valaki az ország élére...