II. Rákoczi György

1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát eredetű főnemesi családban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. A 19. század első felében a róla készült tanulmányokban valószínűnek tartották, hogy 1616-ban született, mert azt feltételezték, hogy a neki adott magas méltóságok betöltéséhez idősebbnek kellett lennie. Az 1618. és 1620. év is felmerült világra jövetelének időpontjaként...

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata, majd ragaszkodása a fejedelemi hatalomhoz a Porta akarata ellenére is éveken keresztüli Erdély elleni török támadások okozói voltak. 1658-ban Köprülü Mehmed nagyvezér felszólítására Ali pasa serege zúdult a fejedelemségre. Rákóczi zászlaja alá szólította a székelyeket is, emiatt a Székelyföld védtelenné vált...

 

Tizenhárom éves korától kezdve az egymást követő fejedelmek udvarában nőtt bele Erdély életébe. Egyaránt látott tiszteletre méltót (Bocskai István, Báthory Gábor korai évei) és elrettentőt (Báthory Zsigmond). Amíg tisztessége és meggyőződése engedte, kitartott uralkodói mellett, akiknek hatalomra jutását is többször támogatta, elősegítette - Bocskai István és Báthory Gábor részére is kijárta az ahdnámét (szultáni megerősítést) a Portán. Azt, hogy véleményéhez, meggyőződéséhez és Erdély felvirágoztatásáról vallott elképzeléséhez urai politikájával ellentétben is ragaszkodott, jól mutatja, hogy több fejedelem börtönében is sínylődött, többször is menekülnie kellett török földre. 1612-ben Báthory Gábor az országgyűléssel még fej- és jószágvesztésre is ítéltette távollétében...

Az erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata a Porta megtorlását váltotta ki. Első lépésként trónfosztottnak nyilvánították, helyébe Rhédey Ferencet nevezték ki. Rákóczi azonban 1658 januárjában visszafoglalta a trónt, ezt természetesen a szultáni udvar nem fogadta el. Rhédeytől már követelni kezdte Borosjenő várának átadását, ezt összekötötte a Rákóczi elleni megtorló hadjárattal. A jenői vitézek természetesen Rákóczit támogatták, hiszen ő garantálhatta a vár megvédését...

Politikájának fő eleme a lengyel trón megszerzése, amit már apja is megvalósíthatónak vélt, és természetesen a török szorításából való szabadulás. A fejedelem figyelemmel kísérte a nemzetközi eseményeket is politikai irányvonalának megvalósítása érdekében. A lengyelországi svéd invázió idején a svédekkel köt szövetséget, hogy megvalósíthassa a lengyel királyi korona megszerzését...