janicsár

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...