Kádár János

Arra azért kiváncsi lennék, hogy a materialista ideológiai alapon álló kommunista párt kongresszusán hányan tudták, hogy ez valójában egy bibliai idézet: "Ekkor János szólalt meg: "Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött a nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem tartozik közénk." Jézus így válaszolt: "Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni. Aki nincs ellenünk, az velünk van." - Szent István Társulati Biblia, Márk evangéliuma, 9. fejezet, 38-40.

Az 1960-as évek elejétől a diktatúra engedett a szorításból, és ez a rendszer megszilárdítása szempontjából is hasznosnak bizonyult. Kádár az egyik beszédében (ha nem is szó szerint), így fogalmazott: „aki nincs ellenünk, az velünk van”. Azaz a hatalom a nyílt ellenszegülést továbbra sem tűrte, de nem várta már el mindenkitől, hogy folytonosan lelkesen támogassa a rendszert...

"Nem azért vagyunk felelős poszton ilyen nehéz időkben, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy igazat mondjunk és a nép érdekében cselekedjünk! Munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, honfitársaim! Szólni kívánok az általános helyzetről s ezzel kapcsolatban a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány álláspontjáról néhány fontos kérdésben..."

A súlyos helyzetnek, amibe kerültünk, az a jellemzője, hogy különböző elemek keverednek benne. Ifjúságunk egy része békésnek indult és a résztvevők nagy többségének céljaiban becsületes felvonulása néhány óra múltán, a bekapcsolódott népellenes ellenforradalmi erők szándékai szerint, a népi demokrácia államhatalma ellen irányuló fegyveres támadássá fajult...

1963. március 21-én az új Országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János bejelentette az "általános" amnesztiát. Az 1956-os forradalom vérbe fojtása után a megtorlás időszaka következett. Akit börtönbe zártak, még a “szerencsésebbek” közé tartozott, ugyanis sok mártír a vallatások és kínzások közepette lelte szörnyű halálát. Voltak, akik kihallgatás közben „kiestek” az emeleti ablakokból, de olyanok is, akiket már nem tudott újraéleszteni az Andrássy út 60. orvosa, ezért az éj leple alatt kiültették a Városliget valamelyik padjára. Senki sem tudja pontosan, hányan voltak ezek az áldozatok, ahogy azt sem, hány ember tűnt el nyomtalanul azután, hogy hajnalban elvitte otthonából. Sokakról a mai napig nem tudni, mi történt velük a forradalom leverését követő totális megtorlás alatt. Aki túlélt, a börtönökben raboskodott teljes reménytelenségben, hiszen akkor még senki sem sejtette, hogy hét év múlva amnesztiát hirdet Kádár...

Amikor az egykori kormányzó meghalt, Magyarország hercegprímása, néhány napos szabadság után az USA budapesti nagykövetségén volt kénytelen élni, mert a kádári kommunista rendszer is épp annyira gyűlölte Őt és a magyar keresztényeket, mint moszkvai főnökei és elődje, Rákosi Mátyás. A kereszténység már akkor is éppen úgy útjában volt a liberális és kommunista világhatalomnak, mint ma. Mitől is változott volna ez a gyűlölet…?

Különösen a 70-es évektől, amikor a Kádári gulyáskommunizmus megalapozta a bőséges karácsonyi vacsorák lehetőségét, és a sok-sok ajándékot a fa alá. Dúskált ilyenkor a magyar minden jóban: halászlé került az asztalra töltött káposztával, sült malaccal és bejglivel. Mindenki örülhetett az ajándékba kapott Hélia-D vagy Fabulon kozmetikumoknak, Trapper farmernak, Alföldi cipőknek, Tesla lemezjátékoknak. Már senki nem emlékezett azokra a kommunista időkre, amikor még ünnep sem volt a karácsony...

Nemrégiben emlékeztünk a Parlamentben Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek, bíboros, első zászlós út koncepciós pere kezdetének 70. évfordulójáról. Az ünnepi konferencia közben kapta Ő Királyi Fensége, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke a hírt, miszerint Róma püspöke elismerte Mindszenty bíboros hősi erényit, a ez az elismerés közelebb visz a boldoggá avatáshoz. A jelenlévők állva tapsolták meg a főherceg bejelentését. Azonban a megemlékezés és a bejelentés mögött igen összetett történelmi és politikatörténeti események húzódnak, amelyekről sokak szerint ma nem illik beszélni, noha ezek is hozzá tartoznak a hazáért, népéért és az egyházért hősi erényekkel küzdő bíboros életéhez, szenvedéseihez...

1956 novemberétől egészen más okból, mint napjainkban, de kijárási tilalmat rendeltek el, amit egyetlen napra, december 24-ére felfüggesztettek, hogy az emberek el tudjanak menni az éjféli misére. Aztán a kijárási tilalom 1956 szilveszterén is érvényben maradt. Most, a koronavírus-járvány miatt hasonló korlátozásokra számíthatunk...

Biden 1977-ben Magyarországon is járt - írja az archivnet.hu alapján a Telex. Biden fiatal szenátorként tett látogatást hazánkban 43 évvel ezelőtt. Amikor itt tartózkodott, több ízbe is országspecifikus pluszinformációkat kért az országról a CIA-tól, majd távozása után szenátusi jelentésben összegezte az itt szerzett tapasztalatait. Meglepő, milyen véleménnyel is volt Magyarországról az USA következő elnöke...