Kárpátalja

A feliratokon azzal fenyegetik a kárpátaljai magyarságot, hogy megmérgezik őket. Felszólították őket az ukrán föld elhagyására. „Halál az ellenségre!” – végződnek a cetlik. A portál közlése alapján hasonló üzeneteket kapott tavaly Magyarország ungvári és beregszászi konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, kárpátaljai magyar médiumok és a Szürtei kistérség...

Egy-egy vágynép őrült gondolata rendszerint közepesen sikeres, de ennél önmagukat többre tartó, bölcsészhajlamú emberek fejéből szokott kipattanni. Ha nem akarsz Antall József lenni, és már minden igazi nép létezéséről tud a világ, akkor találj ki egy újat, amelynek te lehetsz az állítólagos alvásából való felébresztője, nagy tanítója, nyelvének megalkotója és örök hőse egy személyben!

Amíg az Európai Unió tagországaiban a február folyamán benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma az előző hónapok adataihoz viszonyítva stabil maradt, januárhoz képest viszont 72 százalékkal több ukrán állampolgár fordult nemzetközi védelemért az unióban. Az Európai Unió máltai központú ügynökségének elemzése szerint februárban mintegy 38 300 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban, amelyek közül közel ezer ukrán állampolgárok beadványa volt...

Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter arról beszélt, hogy egyeztetett az Egyesült Államokkal az ukrán határon történő csapatmozgásokról és azt állította, hogy „részletesen elmagyarázta, hogy mi történik” amerikai munkatársainak. Hozzátette: a nyugat „egyre harciasabb” hangvételt üt meg Ukrajnával kapcsolatosan és „Washingtonnak aggódnia kellene amiatt, hogy milyen következményei lesznek ennek a koordinált politikának.”

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő 2020 végén felkerült az ukrán szélsőséges Mirotvorec honlap úgynevezett „halállistájára”, erre azonnal reagálva Josep Borrell, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője, és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság Szomszédság- és Bővítéspolitikáért felelős biztosa támogatásukról biztosították a képviselőt. A magas rangú tisztségviselők most levélben is megerősítették, hogy az Unió elhivatottan kíséri figyelemmel az emberi jogok, ezen belül pedig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Ukrajnában és az egész világon...

"Az országgyűlés mindenekelőtt Erdély állami státusáról döntött. Kijelentette, hogy nem tekinti uralkodójának I. József császárt, és Erdély elszakad az Ausztriai-háztól. A magyar konföderáció hasonló nyilatkozatát több mint egy évvel megelőző erdélyi „detronizáció” célja, hogy alkotmányos szinten kinyilatkoztassa a fejedelemség önállóságát. Majd rendezték Erdély viszonyát a királysággal. A magyar konföderáció elismeri és biztosítja Erdély önálló államiságát..."

A tanács titkárának aggodalmai valószínűleg a 2014-es eseményekhez köthetők, amikor kiderült, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, a belügy- és védelmi miniszterek, valamint az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke orosz állampolgárok voltak. A kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat elsősorban a köztisztviselőket érinti, nekik hivatalba lépés előtt le kell mondaniuk a másik állampolgárságukról...

A hivatalos indoklás szerint ez azért fontos, mert az állami tisztségekre pályázók nem lehetnek kettős állampolgárok. Az nem teljesen világos, hogy ez miért kizáró ok, de feltehető, hogy az ukrán-orosz kérdés erősen közrejátszik. De az nem a mi problémánk! Helyesebben, mégis csak a mi problémánk is, mert a nyelvtörvényt, vagy a sajtótermékekre vonatkozó korlátozásokat, vagy a Magyarországra tartó gázolaj-vezeték államosítását is mind-mind az orosz-ukrán konfliktus szülte kényszerhelyzettel magyarázzák az ukránok.

Ha a valóságból indulunk ki, a törvénytervezet A magyar zászlókról Kárpátalján címet is viselhetné. A dokumentum hatalmas „szurkolótáborral” rendelkezik, hiszen hazafiasan hangzik, és a patrióták által helyesnek tartott célt kívánja elérni. Mindennek ellenére, ha a Legfelső Tanács megszavazza, az országnak fel kell készülnie a „mellékhatásokra” is, elsősorban, a szomszédokkal való konfliktusokra...

104 esztendeje, 1917. február 9-én ezen a napon hunyt el Aurel Constantin Popovici genfi emigrációban 54. életesztendejében. A lugosi születésű román politikus, hírlapíró már nem élhette meg, hogy a 15 föderatív egységből álló "Nagy-ausztriai Egyesült Államok" létrehozására kidolgozott terve a történelem süllyesztőjébe kerüljön. Ma a brassói bolgárszegi szent Miklós templomban nyugszik...