Pécs

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

A Trianont követő tárgyalások értelmében a megszálló szerb-szlovén-horvát csapatoknak 1921. augusztus végéig el kellett hagyniuk a megszállt baranyai, bácskai területeket. Ez persze, nem igazán tetszett a megszállóknak, még úgysem, hogy Bácskát, a Délvidéket nekik ítélték a békeszerződésben. I. Péter király és kormánya abban reménykedett, hogy – ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények – ezek a területek még náluk maradhatnak…

Szülejmán szultán 1543-as hadjárata során előbb a szlavóniai Valpót, majd Siklóst szállta meg. Pécsre is komoly ostrom várt volna, de kapitánya, Székely Lukács nem tartózkodott a várban, majd Siklós elestének hírére a püspök is elmenekült. Várallyay ugyan ellenállásra buzdította volna a lakosságot, de ők a megadáson gondolkodtak, ezért a püspök összecsomagolta a holmiját és elhagyta Pécset. Fehérvárra ment, ahol az öreg főpap elhunyt. Nem maradtak a káptalan papjai sem. A kivonuló apácákat Werbőczy Imre fosztogató katonái támadták meg és minden értéküktől megszabadították őket...