Piligrim passaui püspök

Géza fejedelemről csak úgy kaphatunk hiteles képet, ha alakjáról lehántjuk a német propaganda hiteltelen állításait, melyekkel a bécsi császári udvar különösen az 1848-49-es szabadságharc után próbálta beszennyezni a magyarság múltját, a magyar nemességet és a nemzet legnagyobb alakjait. Ez a máig ható propaganda nemcsak Istvánt, de már Gézát is saját népe árulójaként próbálta bemutatni, aki a „nagy” német-római császárhoz fordul „térítő” papokért, akiknek jóvoltából azonnal felveszi a keresztséget és saját hatalmának biztosítása érdekében idegenekkel árasztja el az országot...

Vajon milyen vallást követtek a magyarok Szent István előtt? A szkíta népek egyik legfontosabb tulajdonsága a szabadság szeretete, így a magyarság esetében is ésszerűnek tűnik a lelkiismereti szabadság feltételezése. A kereszténység bizonyíthatóan jelen volt őseinknél, de könnyen lehet, hogy ez a fajta tiszta, dogmák nélküli kereszténység, nyugati szemmel nézve inkább tűnhetett „pogányságnak”. A magyaroknál az akkori időkben jelen lévő kereszténység, sokkal közelebb állhatott az őskereszténységhez, mint az intézményesült egyház vallási szemléletéhez...

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ún. szentistváni fordulat komoly törést okozott a nemzet életében. Ezek az emberek szinte látni vélik az idegen papok tömegét, akik az idegenszívű Géza és Szent István parancsára tömegesen hajtják keresztvíz alá a varkocsos hajú, pogány magyarokat. A valóságban semmi bizonyíték nincs arra, hogy a magyarok efféle módon, ilyen durva kényszer hatása alatt tértek át egyik vallásról a másikra...