Szeged

Gyakran mentünk anyámmal Zoltánba. Ő vigyázott öreg nagyapámra. Olyankor anyám keze alatt égett a munka. Rendbe tette nagyapámat. Kitakarította a házat. Roggyant volt a ház is, öreg volt apó is. A házban mindig félhomály volt. Ült a kicsi ablaka mellett. Szemén szemüveg füléhez kötve. Olvasott-olvasott, Nyírő József: Uz Bencéjét. Sok Nyírő könyve volt. Az ódon, régi házban a könyvek voltak egyedüli társai...

Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt. Az 1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már vizsgálóbizottságot küldött ki félvén, hogy az Ausztriába távozó István nádor azt magával vitte – ami álhírnek bizonyult. Szeptember 28-án ismét elterjedt a Korona ellopásának híre, ám Ürményi Ferencz, az akkori egyetlen koronaőr parancsnok megcáfolta a hírt és mindent rendben talált...

"Tudom, hogy a magyaroknak nehéz összetartást hirdetni. Mégis meg kell tennem ezt is. Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke, egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis mindig össze tudtunk fogni, és ha ököllel az asztalra vágtunk, mondván: "most pedig ezt csináljuk", csodákat tudtunk művelni. Most pedig olyan időket élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy "most pedig összefogunk".

1956 tavaszán Szegeden alakult meg az első, pártvezetéstől független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, ami létrejött más egyetemvárosokban is. Debrecenben viszonylag későn, gyakorlatilag a forradalom előestéjén. Október 23-a délelőttjén a debreceni fiatalok az egyetem előtti téren kezdtek el gyülekezni, s követeléseket is megfogalmaztak, amit húsz pontban foglaltak össze...

Az emléknaphoz kapcsolódóan október 21-én, szerdán 16 órakor a Szent Rókus-templom előtti téren (Szeged, Kossuth Lajos sgt. 40.) katonai tiszteletadás mellett leplezik le néhai gróf Teleki Pál szobrát. Az ünnepi műsort és a koszorúzást követően Lidia Książkiewicz orgonakoncertjét hallgathatja meg a közönség a Székesegyházban, majd a lengyel és magyar nemzetért mutat be szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök...

1944. október 15-re komoly akciót terveztek a németek a budai várba. Olyan komolyat, hogy kivitelezésével Otto Skorzenyt, Hitler kedvenc kommandósát bízták meg. Az akció fedőneve egy egyszerű félrehalláson alapult. A Kormányzó kisebb és immár egyetlen fiáról – tevékenysége miatt – már egy ideje aktát vezettek, az aktán a „Nicky” név szerepelt, ezt értette félre Otto Skorzeny egyik tisztje. Walt Disney rokonszenves egere pedig Németországban is közismert rajzfilmhős volt…

Az egész viadal legeredményesebbje a tiszaújvárosi kajakos Máró Anna (U17) lett, aki három arany- és egy ezüstérmet szerzett. A legjobb nemzetnek járó serleget Magyarország vehette át – közölte a közösségi oldalán a magyar szövetség. Hazai részről két olyan sportoló is nyert, aki a jövő hét végén a felnőtt világkupán is ott lesz a Maty-éren: Rendessy Eszter K-1 1000 és K-1 500 méteren is a leggyorsabbnak bizonyult, míg Szellák Szabina K-1 200-on és Zupkó Vandával K-2 500-on diadalmaskodott. Mindkettőjüknek ez volt utolsó ifjúsági versenyük...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

Nemrég jelent meg a 86 éves Moldova György legújabb, sorrendben 104. kötete, az Iványi Gábor lelkésszel készült kétkötetes, „Az Úr jó vitéze című riportkönyv”, melyet pódiumbeszélgetés keretében mutattak volna be Szegeden hétfőn délután a zsidó hitközség dísztermében a nagyérdeműnek, ám az eseményen a szeged.hu beszámolója szerint az új kötetről szinte szó sem esett. A zsidó hitközségben összegyűlt érdeklődők fültanúi lehettek viszont Moldova korábbi írásai kapcsán felmerülő cigányozásnak, majd a a romák elleni 2008–2009-es gyilkosságokról mondott a moderátor bődületes hülyeségeket...

A hirtelen birodalommá váló oszmán-török állam hazánkat fenyegető veszélye Zsigmond király uralkodása (1387–1437) idején tudatosult a Magyar Királyság vezetésében. Az 1396-os nikápolyi vereségig, melyben a magyarok mellett nemzetközi erők is részt vettek, még hihetőnek tűnt a török kiverése a Balkánról, később azonban a magyar állam tartós védekezésre készült fel a törökkel szemben, végvárrendszer és ütközőállamok kiépítésével, valamint rövid hatótávolságú hadjáratokkal...