<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya legyen. 1811. december 18-án, Keszthelyen született Asbóth Sándor.

     

  • Azokkal az izgága magyarokkal mindig baj van! Ott van például az a Zrínyi Miklós! Csak nem feltűnt neki, hogy míg a török hódoltságban az elmúlt százhúsz évben több, mint nyolcvan erődítést építettek az oszmánok, addig a Királyi Magyarország és Horvátország területén egyetlenegyet sem épített senki.

  • 97 esztendővel ezelőtt, 1921. december 14-én kezdődött a népszavazás Sopronban és nyolc környékbeli községben. A lakosság maga dönthetett: melyik államhoz kívánnak tartozni a jövendőben: Magyarországhoz, vagy Ausztriához.

  • Bottyán János kuruc generális hadai 313 esztendeje, 1705. december 13-án ütköztek meg a Hannibal Heister császári tábornok vezette erőkkel. A legendák Vak Bottyánja megadta a módját: a kurucok második dunántúli hadjárata fényes győzelemmel zárult.

  • „Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk” - közölte Marosán György világosan és érthetően 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során.

     

  • Zeppelin gróf nevét mindenütt ismerik a világon, neve egybeforrt, egyet jelent a merevszerkezetű, kormányozható léghajóval. Schwarz Dávidról talán csak Magyarországon tudják, hogy jócskán megelőzte Zeppelint. Az érdemes gróf Schwarz özvegyétől vásárolta meg a találmányt. Keszthelyen, 1850. december 7-én született Schwarz Dávid, a  kormányozható léghajó megálmodója.

  • 1060. december 6-án királlyá koronázták az Árpád-házból való Béla herceget. Ő volt az első a magyar királyok sorában, aki ezt a nevet viselte. Kevesen emlékeznek rá, az iskolában alig tanítanak róla valamit. Pedig legendák fűződnek nevéhez…

  • 1934. december 5-én, a magyar kálvária első napján, a jugoszlávok 600 embert tettek vonatra és indítottak el Magyarország felé. A magyar hatóságokat semmilyen formában sem értesítették. Majd csak észreveszik maguktól, hogy tömegével jönnek „odaátról”…

  • 1916. decemberének elején August von Mackensen tábornok Duna-hadserege előtt szabad volt az út Bukarest felé. Mackensen üzenetet küldött Bukarest parancsnokának: „A központi hatalmak csapatai Bukarest megtámadására készülnek. Ebben sem a román tábori hadsereg, sem az ott lévő orosz kötelékek nem fogják megakadályozni… Magának a várnak a lövetésére messzehordó ágyúk állnak rendelkezésünkre. Hogy a román fővárost és annak lakóit… megkíméljük… felszólítom Nagyméltóságodat, hogy a helyőrséget és a várost feltétel nélkül adja át”.

  • 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről I. Ferdinánd osztrák császárt, aki mellékállásban, mint V. Ferdinánd, magyar királyként is működött. Magyarország királyának címéről közjogi értelemben nem „mondhatott le”, ezért a magyarok egészen az 1849. április 14-i trónfosztásig őt tekintették magyar királynak. Utódja, unokaöccse, az akkor alig tizennyolc esztendős Ferenc József főherceg lett.