<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • A magyar vasút története valójában nem 1846-ban, de még csak nem is 1844-ben kezdődött, hanem 1827-ben, egy furcsa kísérlettel. A Pest-Kőbánya lebegővasúton egysínű pályán lovak húzták még a magasan vezetett pálya két oldalán lelógó kocsikat, nem igazán hatékony módon. Az első magyar „rendes” lóvasút, azaz a normál sínen közlekedő a Pozsony–Nagyszombat vonalon 1840 őszén nyílt meg...

  • Jogi tanulmányai elvégzése után belépett a császári hadseregbe. Huszártisztként 1809 és 1815 között részt vett a Napóleon elleni háborúkban. 1815-ben súlyosan megsebesült, kilépett a hadseregből és családja birtokán gazdálkodott. Részt vett Zala vármegye politikai életében. Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta, rövidesen a szabadelvű ellenzék egyik vezére lett.

  • Azokkal a fránya magyarokkal mindig baj van… Már a XVII. században se tetszett nekik, hogy a birodalomhoz való felzárkóztatás jegyében mindenféle nációkat betelepítnek az országukba, meg valami új pénzügyi rendszer is hírbe került…

  • A forradalom után volt, hogy mi, suttyó gyerekek, a gyufáról lehámoztuk a foszfort, és azzal robbogattunk, úgy, hogy töltényhüvelyben ólommal befojtottuk. Gyertyát tettünk alá, és mikor az áttüzesedett, kilőtte az egészet. Egy este olyan jól sikerült, hogy a rendőrségi fogdában vártam másnap a reggelit. A többiek elszöktek. Bent tartottak a következő éjszakára, aztán még egyre, meg harmadikra is, értitek?

  • Lamberg Ferenc Fülöp gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta.

  • 1926. szeptember 25-én Henry Ford bevezette gyáraiban a napi 8 órás és heti ötnapos munkaidőt. És nem ment tönkre...

  • Kilencven esztendeje, 1929. szeptember 20-án lezárták a Kossuth Lajos utcát. Közlekedni csak a Ferenciek tere felől lehetett, a Fórum filmszínház irányába. Illusztris, sosem látott, hallott vendég érkezett Budapestre, Magyarországra. A hangosfilm...

  • Természeti környezetbe vetítve a Pártus Birodalom bukása után a kaukázusi, vagyis a magas hegyek között élő népek kihasználva a természet adta lehetőségeket az ellenséges szasszanida perzsa, majd később az arab behatolás megakadályozására a hegyszorosokat, szurdokokat, vízfolyásokat „závárral, zárral, ajtóval” zárták, reteszelték el...

  • A Balaton vízszintje több méterrel magasabb volt a mainál, így a település csak a mocsár szélén, néhány kilométerrel a félszigettől létezhetett (van), és a hadiút sem lehetett a mocsár miatt délebbre, tehát a falut érintette vagy tőle még északabbra futott. Összefoglalva: mikor kiértek eleink a félszigetről a töltésre emelt úton, elértek Aszófőig /nogu azah fehe rea = nagy aszó fejéig/. Azon áthaladva érték el az úttorkolatot. Itt aztán jobbra, vagy balra vehették az irányt. Keszthelyre vagy Fehérvárra. Nem Kesztölcre, mely település első említése 1075-ben történt, és mint tudjuk – de a fentiekből kiindulva nem elegen –, az apátsági alapítóirat 1055-ből való.

  • Ki van magasabban? Ki a tengerszint felett ezer méterrel bandukol a fennsíkon, vagy ki fele magasból, a várfokáról néz a szédítő mélységbe? Kinek szíve megtelik az ősök üzenetétől, melyek árnyas zugokból, leomlott falakról, kopott küszöbökről sejlenek felé. Most feltűnnek a hegykoszorúk övezte dombvidéken, harci méneken a hazaigyekvő várbeliek is. Falvak templomai versengve üzenik a hegyre merészkedő várkápolnának az örömhírt. A tér hatalmas öble táncol köröttem. A végeláthatatlan hegy gerincén az ég matat ecsetjével, hogy azúrt lopjon ködszín ruhájára. Úgy birtokod az idő, mint a tér.