<> mohácsi csata | Hungary First

mohácsi csata

  • 486 esztendeje, 1533. április 14-én különös sereg kezdte ostromolni Palota várát. Nemigen fordult elő akkoriban, hogy Szapolyai János katonái vállvetve - és nem egymás ellen - harcoltak Habsburg Ferdinánd embereivel. Még törökök is csatlakoztak a sereghez.  Komoly ok kellett egy ilyen „szövetséghez”. És ezt az "okot" Móré Lászlónak hívták…

  • Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett Földvár nevű település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei. Brodarics István történetírása szerint a korabeli településen zajlott a csata egyik kulcsfontosságú összecsapása. A mohácsi ütközet kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak, így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra, a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma – közölte a Janus Pannonius Múzeum korábban az MTI-vel.

  • 1526. augusztus 29. szomorú nap a magyar történelemben.  A mohácsi csatamezőn, röpke másfélóra alatt, a Magyar Királyság hadserege katasztrofális vereséget szenvedett I. (Nagy) Szulejmán szultán hadseregétől. A valóban sorsdöntő ütközetben, mely évszázadokra meghatározta Magyarország sorsát, II. Lajos magyar király is odaveszett...

     

  • Nincs az, kérem, előírva, hogy nekünk mindig vesztett ügyekért kell harcolnunk… Nem mindig bukott el a magyar szabadság ügye, ha felkeltek érte. A tizenhetedik század elején Bocskai István örök példát adott a nemzetnek: Lehet, ha tudod és mered! 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.

  • 1523. február 4-én egy szegénységi fogadalmat tett ferences szerzetes - merő kényszerűségből, keresztényi engedelmességből, VI. Adorján pápa személyes parancsára - otthagyta a kolostori életet és újra katonának állt. Ilyesmi se gyakran fordult elő a történelemben… A szerzetest Tomori Pálnak hívták...