Függetlenség

1918. november 11-én Lengyelország visszanyerte függetlenségét. Azon a napon Józef Piłsudski, miután kiszabadult a madgeburgi erődítményből, a Régenstanácstól átvette a katonai hatalmat, majd három nap után a civil hatalmat, hogy végül a "Lengyel Hadsereg főparancsnokaként [...] értesítse a semleges és harcoló kormányokat és nemzeteket" arról, hogy az "Újjászületett és Független Lengyel Köztársaság" visszatért a világ térképére...

Időnként megkérdezik tőlem, minek posztolok annyit a kertről, mi a nagy szám abban, ha nőnek a palánták, érik a paradicsom vagy a paprika, kit érdekel mekkorára nőtt a borsó? Kit érdekel éppen sütöttem-e valamit, vagy mit hegesztettem 3 vasdarabból? Aztán a politikával meg pláne minek foglalkozok? Maradi vagyok. Az értékekben hiszek. Azokban az értékekben, amiket valaki vagy valami megteremt. Abban, ami mögött munka van...

Nagy horderejű dokumentum született 1791. május 3-án. Olyan, amely új távlatokat nyitott meg Lengyelország állampolgárai előtt. Az ország hat emberöltőn keresztül élt nagyhatalmak szorításában, szabadsága elveszett. Mind a hat nemzedék megharcolt a függetlenségért, a szabadságért, s nemcsak a csatatéren, hanem az élet valamennyi színterén. A lengyelek mindvégig megőrizték hitüket és az összetartozást addig, amíg a történelem egy alkalmas pillanatában a nemzetnek volt ereje, hogy visszaszerezze, ami az övé volt...

A portál azonban saját forrásai nyomán kiderítette, hogy az ukrán népnek szánt nagy meglepetés a nemzeti hősnek kikiáltott Sztepan Bandera hamvainak ukrajnai újratemetése ígérkezik. A portál emlékeztet rá, hogy Banderát 1959-ben Nikita Hruscsov akkori szovjet főtitkár utasítására Münchenben meggyilkolták. Ottani síremléke folyamatos gyalázásoknak van kitéve: levizelik, festékkel öntik le, gyalázkodó feliratokat festenek rá stb...

A nemzetek függetlenségét és kultúráját elveszi, gazdaságát kiszolgáltatottá, társadalmát jogfosztottá teszi. Amolyan II. József-féle beteljesülés. Ő ugyanis azt mondta, hogy a magyart először koldussá, majd katolikussá, végül németté kell tenni. Ma a magyart - és minden más uniós ország népét! - az EU először koldussá, majd vallástalanná teszi, végül elnemzetietleníti. És ebből én - köszönöm szépen - nem kérek. Tehát nem szavazásom első és alapvető indoka, hogy ellene vagyok az uniónak, így nem kívánom magam senki által képviseltetni Brüsszelben...

Vasárnap este a politikai pártkörben igen élénk élet folyt. Az alkotmány pártból kiszakadt képviselők, élükön Apponyival és Vázsonyival tanácskoztak a helyzetről és kidolgoztak egy programot, amelyet már a legközelebb nyilvánosságra hoznak. A program szerint követelik Magyarország függetlenségét és önállóságát a perszonális unió alapján, a demokrácia legszélesebb uralmát, a legteljesebb választójogot...

A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12. és 25. között vívott ütközetsorozat döntő fordulatot hozott az 1919-21-es úgynevezett lengyel-bolsevik háborúban. Ennek tétje az volt, hogy Lengyelországnak sikerül-e megőriznie az első világháború végén visszaszerzett függetlenségét, kialakítani keleti határait, valamint az, hogy sikerül-e megvédeni Európát Szovjet-Oroszország azon tervétől, hogy Németországban újjáélesszék a forradalom lángját, és egész Európát bolsevizálják...

1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált...