megemlékezés
Óh, csendes éj, nyugalmas éj, surrog a magnó, kazetta, énekelik gyönyőrűen, és énekelgettem velük együtt jómagam is .Minden renben, minden rendben, csitítgattam magamot. Hatalmába kerített egy valamiféle jóleső érzés és lassan belém fészkelte magát a békesség. A gyertyák fényénél sokáig néztem, bámultam a karácsonyfa ágacskámot. Egy idő után elkoppant a szemem, mint valamikor réges -régen otthon, a karácsonyfa alatt. -Angyalka, gyere vissza!- motyogtam álmomban...
A délszláv háború egyik legpusztítóbb összecsapásának színhelyén, a horvátországi Vukováron emlékeztek a város elestének 30 évfordulóján az egykori hősökre, áldozatokra a kelet-szlavóniai településen. A járvány ellenére több tízezren vettek részt az emlékmeneten, köztük Zoran Milanovic horvát államfő, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, és Šefik Džaferović bosnyák házelnök...
Több százan látogattak el csütörtökön az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy leróják kegyeletüket az 1944. augusztus 26-án történt szovjet támadás hősei előtt. A megemlékező ünnepség része volt egy katolikus és egy református szentmise, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit a magyar emlékműnél.
Május első vasárnapja nemcsak a földi anyákról szól, hanem az égi édesanyáról, Szűz Máriáról is. Tudjuk a Szentírásból, hogy Mária ott volt a kereszt alatt Fia szenvedésekor, Jánossal a „szeretett tanítvánnyal” együtt. Jézus a keresztről még rendelkezett, azt mondta Jánosnak: Íme, a te anyád!” Máriának: Íme, a te fiad!”. Ettől kezdve lettünk mi mindannyian Mária az Égi édesanya gyermekei. Az Egyház tanítása szerint, az Énekek éneke is róla szól: „Kelj föl kedvesem, gyere szépségem!
Édesanyám rózsafája, orgona ága, barackfa virága, öltözzetek új ruhába, anyák napja hajnalára, illatoson... Mi löve vélem magam sem tudom. Úgy érzem magamra maradtan vagyok, mintha csak az anyám szeretne. Szótalan csendemben anyámra gondolok. Kevés fényképem van róla. De ja szívem teli vagyon, mint rózsafának lombozata, mint rózsaágnak ágvirága, emlékeim sokasága, fődig hajol, fődig húzza...
Kovászna megyében a kormány még nem nevezett ki prefektust, a koalíciós egyezség értelmében az RMDSZ nevesítette jelöltjét, Ráduly István uzoni polgármestert. A kormányhivatalt jelenleg a két alprefektus vezeti. Cosmin Boricean már március 15-én azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, elemezni fogják, hogy betartották-e a zászlótörvényt, amikor a magyarság ünnepén piros-fehér-zöld zászlókkal díszítették fel a várost. Kifejtette, a szűk körű ünnepléseken a járványügyi előírásokat betartották, ám a „zászlók problémája továbbra is fennáll”.
A magyar sajtó napja 1990-ben alapított, minden év március 15-én megtartott ünnepnap. 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. 1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták, mely fordulatot jelentett a korábbi szigorú cenzúra időszakához képest...
Horthy Miklós, 1920. március 1-én, 12.h 45 perckor tette le esküjét a Nemzetgyűlés előtt, hogy 1944. október közepéig kormányozza az országot. A Közel négyszáz esztendős török és Habsburg függőség után, egy szabad Magyarországot. A Tisza partjáról indult el a „szegedi gondolat” és Szegedről indult meg egykoron a Nemzeti Hadsereg élén Horthy fővezér. Szeged városából, ahol még ma is csak halkan lehet kiejteni Horthy Miklós nevét...
Amikor az egykori kormányzó meghalt, Magyarország hercegprímása, néhány napos szabadság után az USA budapesti nagykövetségén volt kénytelen élni, mert a kádári kommunista rendszer is épp annyira gyűlölte Őt és a magyar keresztényeket, mint moszkvai főnökei és elődje, Rákosi Mátyás. A kereszténység már akkor is éppen úgy útjában volt a liberális és kommunista világhatalomnak, mint ma. Mitől is változott volna ez a gyűlölet…?
„Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egyik vezető alakja, Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant-hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorában. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba, s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett...”