Románia és Ukrajna egyaránt az orosz befolyás miatt aggódik, Románia biztonságpolitikai megfontolásból nem lép fel határozottan az ukrajnai román kisebbség jogfosztása ellen – nyilatkozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
Az elemzőt a Krónika azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a Libertatea.ro portál a múlt héten riportot közölt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A riportban megszólaló ukrajnai román vezetők valószínűsítették, hogy a következő tanévtől életbe lépő ukrán oktatási törvény felgyorsítja a félmilliósra becsült ukrajnai román közösség asszimilációját. A riportban megszólaló ukrajnai románok sérelmezték Bukarest passzivitását.
A riport szerzője az ukrajnai románok körében gyakran emlegetett példaként hozta fel azt a módot, ahogyan Magyarország lép fel a kárpátaljai magyar közösség identitásának védelmében. Azt is megemlítette azonban, hogy a román külügyminisztérium 2017-ben a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő kijevi törvény elfogadása után állásfoglalásban kérte, hogy az ukrán hatóságok biztosítsák a román nemzetiségűek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Tavaly pedig a külügyminisztérium az ukrajnai román kisebbség képviselőivel egyeztetett egy kidolgozás alatt álló román-ukrán oktatási együttműködési megállapodás szövegéről.
A Krónikának nyilatkozó Barabás T. János elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román-ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát.
A borítókép forrása: MTI/EPA/Robert Ghement.
Új hozzászólás