Kálti Márk

Attila halála a hivatalos történelemtudomány szerint a Krisztus utáni 453-as esztendőben következett be. Kálti Márk ugyanezen eseményt a 445-ös évre teszi. Egyes vélemények szerint az eltérés abból adódik, hogy Kálti véletlenül felcserélte Attila halála dátumának két utolsó számjegyét (???). Mivel azonban a 445-ös évszám csak a 454-es dátumból vezethető le ilyen módon, ezért sok kutató már eleve nem is 453-ra, hanem egy esztendővel későbbre, azaz 454-re teszi a magyar király halálát…

Az utóbbi néhány száz évben Európában téves eszmék születtek, mindegyik arról szól hogy Európa a legfejlettebb, a legbölcsebb, a legősibb és így tovább. Mindez sok hibás tudásra épült. Persze ez mind azok után hogy néhány száz évvel azelőtt az inkvizíció ezt az ősiséget felszámolta. Itt-ott még csak morzsák maradtak. Így megszületik a felsőbbrendűség eszméje...

Édesanyja egy olasz őrgróf leánya, Estei Beatrix volt, aki akkor ment hozzá harmadik feleségeként Endréhez (1235), amikor az már majdnem 60 éves volt. Többen is azt gondolták, törvénytelen gyermeket hord a szíve alatt. IV. Béla (1235-1270) és Kálmán herceg soha nem ismerte el testvérének Istvánt, aki így egész életét külföldön töltötte. Velencében vette el Michele Morosini lányát, Tomasina Katalint. Az ő fiuk volt III. András, aki 1265 tájékán született...

A nemzetközi tudományos világ mindeddig szentírásként kezelte az olyan nyugati krónikákat, mint például Einhardnak a Nagy Károly életéről írt munkája. Minden közlését, minden félmondatát készpénznek vették. Ugyanez a nemzetközi tudományos világ az, amelyik negligálja a teljes középkori magyar krónikásirodalmat, és történelemtudományi szempontból megbízhatatlannak bélyegzi...