kommunizmus
A Szovjetunió vezetői, élükön Leonyid Iljics Brezsnyevvel, attól tartottak, hogy a csehszlovákiai változások megrendíthetik a szocialista rendszert ott és utána a többi államszocialista országban is. Ezzel szemben Csehszlovákia Kommunista Pártja reformista vezetői, élünk Alexander Dubčekkel, úgy vélték, hogy az ottani fejlemények nem fenyegetik a szocialista társadalmi rendszert, sőt az úgynevezett „emberi arcú szocializmus”(wd) létrehozása révén éppen hozzájárulnak annak megújulásához, ezért nem voltak hajlandóak a szovjet követeléseknek megfelelően változtatni politikájukon...
A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12. és 25. között vívott ütközetsorozat döntő fordulatot hozott az 1919-21-es úgynevezett lengyel-bolsevik háborúban. Ennek tétje az volt, hogy Lengyelországnak sikerül-e megőriznie az első világháború végén visszaszerzett függetlenségét, kialakítani keleti határait, valamint az, hogy sikerül-e megvédeni Európát Szovjet-Oroszország azon tervétől, hogy Németországban újjáélesszék a forradalom lángját, és egész Európát bolsevizálják...
Kitelepítések, jogfosztások, ütlegek, marhavagon – háromnegyed évszázada kezdődött meg a felvidéki magyarság igazi kálváriája. 1945. augusztus 2-án Edvard Beneš csehszlovák elnök kiadta hírhedt rendelkezéseit, részben a magyarok kisöprésének szándékával az újratákolt duplaállamból. A náci faji törvények szellemében írt, jogfosztó jogszabályok azóta is hatályban vannak, Pozsony és Prága konzekvensen megtagadja azok felülvizsgálatát – azaz, ahogy Nagy Tibor ügyvéd lapunknak fogalmazott, politikai akarat nélkül nem megy...
A koreai háború (Észak-Koreában: "honi felszabadító háború"; 1950. június 25. – 1953. július 27.) Dél- és Észak-Korea közötti háború volt, amelyben az Amerikai Egyesült Államok által vezetett ENSZ erők a déliek, míg Kína a Szovjetunió támogatásával az északiak oldalán harcolva vett részt. A háború kiváltó okai Korea második világháborút követő megosztottsága és az ekkorra elmélyülő hidegháború voltak, amelynek ez volt az első fegyveres konfliktus...
Elfeledett hősök, akik szembeszálltak a vörös veszedelemmel: 1919. június 24-én Lemberkovics Jenő százados 254 ludovikás növendék élén indította meg felkelését a Tanácsköztársaság ellen, és próbálta meg visszaűzni azt a pokolba. A felkelés árulás miatt elbukott, így Horthy Miklósra maradt Kun Béla, Korvin Ottó és Szamuely Tibor rémuralmának a felszámolása. Ne felejtsük el, hogy a Székely Hadosztály, a Rongyos Gárda és Balassagyarmat hősei mellett Budapesten is voltak igaz hazafiak, akik nem feledték esküjüket és a haza védelmére keltek!
Fekete István 1900 januárjában született Göllén. Kalandos, igazi falusi gyerekkoráról sokat mesél ő maga a Ballagó idő vagy a Cönde című könyveiben. Egészen kiskorától nyilvánvalóvá vált, mennyire szereti és érti a természetet, az élővilág működését. Nem csoda, hogy felnőve híres vadász és mezőgazdász lett belőle. Az akadémián töltött évek alatt már írt kisebb-nagyobb novellákat, és az írást akkor is folytatta, amikor 1929-ben megnősült, majd feleségével, Piller Edittel Ajkára költözött, ahol gazdatisztként kapott állást...
A következő lényeges dátum 1955. május 15. Ekkor aláírták az osztrák államszerződést. A békeszerződés szerint a szovjet katonáknak Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk. Csakhogy… Csakhogy ehhez nem igazán volt kedve az akkori szovjet vezetésnek. Nekik inkább „maradhatnékjuk” volt… Hogy „gond” ne legyen, meg a látszatra is adni kívántak, ezért merő véletlenségből, pont egy nappal korábban, május 14-én aláírták a Varsói Szerződést...
A balliberális politikusok szerint addig van diktatúra Magyarországon, amíg ők azt mondják, legalábbis ez derül ki az Európai Bizottság Magyar Nemzethez eljuttatott állásfoglalásából. A testület illetékes szóvivője a lapnak azt nyilatkozta, “éberek maradnak” és nyomon fogják követni, hogy a jogállamiságot, alapvető jogokat és a közösségi jog alkalmazását érintő intézkedéseket miképp szünteti meg a kormány.
Kaposváron, 1896. június 7-én született Nagy Imre (kivégezték: Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között, valamint az 1956-os forradalom alatt a Minisztertanács elnöke. A forradalomban betöltött szerepéért egy kirakatper során halálra ítélték és kivégezték, majd titokban a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában Borbíró Piroska néven eltemették. 1989. június 16-án, a tömegmegmozdulássá vált újratemetése a magyarországi rendszerváltás egyik emblematikus eseménye lett...