Megint egy érdekes téma, amit mindenki érteni vél, de a gyakorlatban fogalma sincs miről van szó.
A kormány bejelentette, hogy megszünteti a lakosság által telepített napelemek visszatáplálási lehetőségét (az újonnan csatlakozóknak), mert hatalmas hálózatfejlesztésre lenne szükség. Ha ez megvalósul, akkor újra lesz lehetőség. Több dolog is van itt, ami tisztázandó, mert mindenki füllent egy kicsit.
1. Először is, nem árt tudni, hogy egy lakossági napelem telepítésnél a költségek kb. felét a visszatáplálás lehetőségének megteremtése jelentette.
2. A hálózatfejlesztés egy jelentős része a rendszerhasználati díjból van fedezve. Ugyanazok, akik még 1 hete azon hőbörögtek, hogy milyen magas a rendszerhasználati díj, most hálózatfejlesztést követelnek, persze a rendszerhasználati díjak csökkentése mellett.
3. Az okoskodók nagy része ha most elővenne egy papírt meg ceruzát, nem tudná lerajzolni, hogy honnan jön az áram, merre megy a napeleme által megtermelt áram, és közben milyen eszközök vannak, mennyi eszköznek kell erre alkalmasnak lenni. Fogalmuk sincs egy energetikai hálózat működéséről, csak azt tudják, hogy nekik van igazuk.
4. A kormány is füllent. Meggyőződésem, hogy a visszatáplálás lehetősége sosem lesz visszaállítva. És ennek részben pontosan az az oka, hogy akkora beruházást igényelne, ami sosem fog megvalósulni, másrészt azért, mert matematikailag sem jön ki.
Kíváncsi lennék, hogy az ezen most fennakadók közül mennyien tudják, hogy ma Magyarországon mekkora mértékű a napelemekkel megtermelt áram mennyisége. Ugye gyakran elhangzik a vád, hogy Orbánék miért nem építenek napelemeket. Nézzük meg, hogyan alakult a napelem kapacitás az elmúlt években (csak a lakossági).
2012. 13 MW
2013. 31 MW
2014. 68 MW
2015. 128 MW
2016. 164 MW
2017. 240 MW
2018. 332 MW
2019. 479 MW
2020. 719 MW
2021. 1125 MW
Összesítettben 2012 óta 2021-re 14-ről 2954 MW-ra nőtt a kapacitás.
Összehasonlításul Paks kapacitása 2000 MW. Gondolom, most sokakban az a kérdés fogalmazódik meg, hogy akkor mi a fenének Paks2. Hát azért, mert az áramnak van néhány fura tulajdonsága. Például az, hogy nehéz tárolni. Amíg a hagyományos erőművek kapacitása nagyjából állandó, a napelemeké meglehetősen rapszodikus. Egy hagyományos erőmű nem úgy van, hogy ha nem kell, akkor kikapcsolom 1-2 órára, és nem kerül pénzbe. Mikor egy erőművet beüzemelnek, az termelni fog, ha elhasználják, ha nem, és természetesen pénzbe fog kerülni, ha elhasználják, ha nem.
A fenti kapacitásokkal is, a napelemek csak a teljes beépített kapacitás kb. 20%-át teszik ki, ahogy Paks is. A teljes kapacitás több mint 50%-ka még mindig szén, olaj, egyéb fosszilis forrás.
A napelem egyik legnagyobb problémája, hogy jellemzően akkor áll rendelkezésre, mikor nincs rá szükség. Amikor meg lenne, akkor kevés áramot termel, vagy egyáltalán nem, vagyis az egyéb termelőkapacitás csökkentésére nem teljesen alkalmas. Egy atomerőművet, vagy egy hőerőművet sem lehet kapcsolgatni reggel-este, attól függően, hogy süt a nap, vagy sem. Azt egyetlen dolog amit tenni lehet, a fogyasztás igazítása a rendelkezésre álló kapacitáshoz. Ezért volt, hogy a vízmelegítőket pl. éjszaka kapcsolták be, amikor az ipar nem igényelt annyi áramot. Mára viszont az ipar jelentősen megváltozott, már 0-24-ben közel azonos kapacitással és energiaigénnyel működik, és amikor a napelemek nem termelnek, akkor is ki kell őket szolgálni, a lakosságot is, és azokat is, akik napközben elvannak a saját napelemük által megtermelt energiával. Az ehhez szükséges kapacitás viszont akkor is rendelkezésre áll, amikor a napelemek is ontják magukból az áramot. Képződik tehát egy rakás energia, amit nem tudunk elhasználni. Így van egyébként az eddig visszatápláló is, azért táplált vissza. Azt szokták mondani, a van-tól nem kell félni, és ez igaz is, de hogy valaki (akár az energiaszektor is) egy olyan, a lakosság által termelt energiáért is fizessen, amivel nem tud mit kezdeni, az sem normális.
Mi lenne a megoldás? Megtalálni mondjuk a módját az energia hatékony tárolására, állami szinten is. Ez viszont óriási mennyiségű pénzbe kerül, ha egyáltalán lehetséges. Na ezért nem lesz visszatáplálás.
Mit lehet most tenni? Semmit. Örülni, hogy nem kell visszatáplálásra költeni, és szigetüzemben kihasználni a napelemet. Télen ez egyáltalán nem nehéz, mert a fűtés meg tudja enni az összes fölös energiát, és a fűtött lakással éjszakára is be tudunk tárolni energiából, nyáron meg meg kell próbálni kihasználni a nap adta lehetőséget, és napközben elhasználni a megtermeltet.
A probléma azoknál lesz a legnagyobb, akik nem tudtak elegendő energiát termelni egy adott időpontban, de 24 óra alatt már igen. Vagyis nem rendelkeznek akkora kapacitással, amiről eltudnák látni a háztartást, de sok órában meg csurgattak eddig a hálózatba, mert többletük volt. Vagyis azok, akik most terveznek ilyen rendszert, mert a régieknek (egyelőre) megmarad a visszatermelés lehetősége.
Van-e ebben bármi meglepetés? Nekem nincs. Annyi történt, hogy az állam is szembesült azzal a problémával, amivel a visszatermelők, hogy olykor több energiát kap mint kellene, olykor meg kevesebbet. A különbség csak annyi, hogy az állam eddig sem tudta visszatáplálni a fölösleget sehova.
Érdemes lesz most még inkább számolgatni, hogy mekkora teljesítmény az, amit fel is tudunk használni, és a beruházás mértékét ahhoz igazítani. Az akkumulátor nem megoldás, legalábbis nem elérhető megoldás jelenleg. Ezen ne törje senki a fejét.
Ez van. Ilyen a napelem.
Új hozzászólás