„A gyarmatosítás a nemzeti államoknak a határaikon túl eső idegen területek, a gyarmatok megszerzésére, lakóinak alávetésére, természeti kincseinek az anyaország érdekében történő kiaknázására, munkaerejének kizsákmányolására irányuló tevékenység.”
Ezzel kezdődik a Wikipédia szócikke, ha a gyarmatosítás szóra rákeresünk.
„Historia est magistra vitae"
Ez pedig egy latin mondás, ami annyit jelent, a történelem az élet tanítómestere. A történelmet tehát nem azért kell tanulmányozni, mert az valami csuda klassz időtöltés, hanem mert a cselekvési minták ismétlődnek, és ha ismerjük a történelmet, megpróbáljuk megfejteni és hozzápárosítani az okokat (amit aztán a történelem egy következő szelete igazolhat), akkor az így megszerzett tudást alkalmazhatjuk a jelenre és a jövőre is. Elég az eseményeket látnunk, és következtethetünk az okokra, az okokat látva pedig következtethetünk a jövőbeli eseményekre. Olyan ez, mint bármilyen más tanulási folyamat. A serpenyő közepe például piros lesz, ha eléri a sütési hőmérsékletet. Ha nem ismerjük a történelmet, nem tudjuk miért piros a serpenyő, akkor akár meg is égethetjük magunkat. Innentől ez történelem, amiből tanulunk, mert tudjuk, ha piros, akkor meleg. Ha viszont ismerjük a korábbi történelmet, ha elolvastuk a használati utasítást, akkor a jelenben megóvjuk magunkat a kellemetlen megtapasztalástól. Tudjuk, ha piros, akkor azért piros, mert meleg. Felismerjük a mintát elsőre is. Kicsit gondoljunk vissza a gyarmatosító időkre. Azt hiszem, most beveszem a fogalmazásgátlót, és nem fogom egy hosszú bejegyzésben kifejteni a mondandómat, pusztán címszavakban, definíciókban, vázlat szerűen ismertetek pár dolgot, és rátok bízom, hogy mit kezdetek vele.
A gyarmatosítás:
- A gyarmatosítás a gyarmatosító nemzetek államainak határain túl, idegen területeken történik.
- A céljai közé tartozik a területek megszerzése, a területeken található természeti kincsek kiaknázása.
- A gyarmati területekről a természeti kincseken felül az emberi erőforrások kizsákmányolása is megtörténik, bevett szokás volt a gyarmatokról a fiatal életerős munkaerő elhurcolása az anyaországba.
- A gyarmatokon maradt emberek rossz körülmények közt, kizsákmányolva, elnyomva élnek, és különféle adók formájában folyamatosan veszik el a javaikat a saját földjükön.
- A gyarmatok élére olyan uralkodói apparátust állítanak, akik kiszolgálják a gyarmatosítók érdekeit.
Pár érdekesség:
- 1914-ben 6 gyarmatosító nagyhatalom (Anglia, Oroszország, Franciaország, Németország, Japán és az Egyesült Államok együttesen) 16 M km2 anyaországi terület mellett, 65 M km2 gyarmati területtel rendelkezett. Nem kellett a történelem során szégyenkezni a spanyoloknak és a portugáloknak, vagy épp a hollandoknak sem, ha gyarmatosításról volt szó.
- Gyarmati területek ma is léteznek, többségében az Egyesült Királyság, USA, és Franciaország fennhatósága alatt, ezen felül pedig vannak már nem gyarmati státuszú területek, amelyeken továbbra is nagy befolyással bírnak az egykori gyarmatosítók. Például Franciaország CFA frank bankjegyet nyomtat Burkina Faso számára, amelyért cserébe igényt tart az ott kitermelt arany ötven százalékára.
Amiket eddig felsoroltam, azok tények a gyarmatosítással kapcsolatban. Ez már történelem, ismerjük az okokat, és láthattuk a cselekvést is. Miért érdekes ez? Mert ahogy már említettem, a viselkedési mintát mint egy kódfejtő sablont a jelenkor eseményeire helyezve, megfejthetjük, hogy mi történik a világban.
- Gondoljátok végig, ismertek-e olyan közösséget, amelynek nagy történelmi rutinja van más népek elnyomásában, kizsákmányolásában vagyis a gyarmatosításban?
- Gondoljátok végig, hogy van-e olyan mai nagyhatalom, ami előszeretettel exportál demokráciát más földrészekre, többnyire háború formájában, és a mai napig fenntartja a háborús jóvátétel intézményét, vagyis miután sikeresen végrehajtotta a demokráciaexportot, nemes egyszerűséggel az adott országgal kifizetteti a háború költségét, felhasználva erre a „megmentett” ország természeti kincseit (mint pl. kőolaj, ritka fémek, gyémánt, stb.)?
- Gondoljátok végig, ismertek-e olyan közösséget, ahol az elmúlt években jelentősen visszaesett a gabonatermelés?
- Ismertek-e olyan közösséget, ahol a nagy zöldülés jegyében, alternatív energiaforrások nélkül atomerőműveket akartak leállítani, szénbányákat zártak le?
- Ismertek-e olyan közösséget, ahol a demográfiai helyzet katasztrofális, a folyamatos működéshez, a jómód fenntartásához külföldi munkaerő beáramoltatására van szükség?
Aztán most ha ezekre tudjátok a választ, akkor jöhetnek az újabb kérdések:
- Tudtátok-e, hogy Ukrajna hatalmas termőföldterülettel rendelkezik (akár egész Európa élelmezésére elegendő), amire egyes országok már hosszú évek óta mint kedvező befektetési termékre tekintenek, és bizony jelentős vásárlások vagyis hosszú idejű bérleti szerződések is történtek?
- Tudtátok-e, hogy a termőföldek alatt nagyon sok egyéb természeti kincs rejlik, pl. szén, földgáz, nyersolaj, titán vagy mangán?
- Tudtátok-e, hogy a magántulajdon csak akkor igazi tulajdon, ha azt meg is tudjuk védeni. A védelemhez pedig a tulajdonosok megpróbálják a saját védelmi erejüket elhelyezni a területen?
- Tudjátok-e, hogy a háború kitörése óta decemberig több mint 16 millió menekült hagyta el Ukrajnát? Az idősebbek a visszatérés reményében a közeli országokba, a fiatalabbak meg nyugatabbra, ahol egész véletlenül pont munkaerőre van szükség.
Feltételezem, innentől önállóan is összerakjátok a képet, és már azt is tudjátok, meddig fog ez a háború tartani.
Új hozzászólás