Kinizsi Pál

Mátyás királynak törvényes házasságaiból soha nem született gyermeke, ezért a királyságot törvénytelen fiára, Corvin Jánosra akarta örökíteni. Apja halála után a magyar uralom gyorsan összeomlott a Habsburg-országokban (Stájerország, Krajna, Alsó-Ausztria). A csehek (II. Ulászló magyar király) és a lengyelek (I. János lengyel király és I. Miksa német-római császár is igényt tartott a magyar trónra...

1521-ben nehéz idők jártak a déli végeken. Megindult a török Magyarország ellen. És még soha ilyen kedvezőtlen helyzetben nem volt az ország háború kezdetén. Hol volt ekkor már Hunyadi Mátyás és az ő győzedelmes Fekete serege? Mátyás már több, mint harminc éve sírjában pihent. Szétzüllött seregét Kinizsi Pál verte szét, hogy több kárt már ne tehessenek az országban. A Dózsa-féle belháború sem használt a közállapotoknak.

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: éppen itt az ideje lendíteni kicsit a dolgokon és megvitatni Havasalföld, valamint Moldva hovatartozását. Abban az időben, a törököknél az ilyen „vitáknak” kézenfekvő lezárása volt egy jó kis katonai akció. Már tavasszal Szendrőnél elkezdték a csapatösszevonásokat, de a tényleges hadjáratra csak jóval később, ősszel kerítettek sort. Októberben törtek be Erdélybe. Már ez sem volt igazán okos ötlet tőlük, a közelgő tél miatt nem is gondolhattak hosszabb akcióra a havasok táján, legfeljebb, amolyan rabló-kirándulásra...

“Majd amikor Bacchus felhevítette őket, vitézi táncba kezdtek. Fegyveresen járták a katonatáncot, s ütemesen felhangzó kiáltozásuk mindent betöltött. Azután az általános örömben, midőn mindegyik katona különböző taglejtésekkel nevettette társait, Kinizsit is táncba hívták. Ő hirtelen a kör közepére ugrott, keze segítsége nélkül pusztán fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbe táncolt. Ez a herkulesi termetű férfihez illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a szemlélőkből.”