Nyíregyháza

"Az történt ugyanis, hogy Malinovszkíj marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka utasította Plijev tábornokot, hogy csapataival október 21-ig érje el a Tiszát a Csap-Tokaj vonalon, s ezzel vágja el az Észak-Erdélyben harcoló 2. magyar és 8. német hadsereg visszavonulásának az útját. A parancsot a tábornoknak nem sikerült végrehajtania. Bár Nyíregyházát október 21-én elfoglalták csapatai, de onnan a német-magyar erők - amelyek jelentős része Hajdúnánás felől támadott - nem sokkal később kiverték...

Négyéves korában elvesztette édesanyját. A Nyíregyháza melletti Sulyánbokor volt lakhelye, amikor 1944-ben besorozták az I. magyar hadseregbe, amellyel a Felvidéken átvonulva, Auschwitz és Krakkó környékére ment. Itt esett hadifogságba 1945. január 11-én. Ukrajnán és Fehéroroszországon keresztül szállították a mai Szentpétervár közelében lévő bokszitogorszki (Бокситогорск) táborba. Amikor megbetegedett, innen a mintegy 1000 kilométerre keletre található bisztrjagi (Быстряги) táborba szállították...

Emlékezetes a jeles Jósa András, szabolcsvármegyei főorvos alakja, akinek a legnagyobb szenvedélye volt a honfoglalás-korabeli ősmagyarok után kutatni. Fel is ásatott minden buckát, homokdombot a vármegyében; nem volt előtte biztonságban a föld mélyében rejtőzködő, lócsontból faragott korcsolya sem, amelyen a legenda szerint az ősmagyarok átkeltek a befagyott Tiszán, hogy a Nyírségbe jussanak.

A Tisza túlsó partjára húzódtak már az oláhok, de ott még most végzik az utolsó harácsolásokat és az utolsó napokban igyekeznek a hónapokon át sanyargatott magyaroktól az utolsó falatjukat is elharácsolni. A szabolcsiak, akik több mint fél esztendeje sínylődnek az oláh megszállás alatt, ezeket az utolsó napokat viselik el legnehezebben. Ugyanis a oláhok most, hogy el kell hagyniok a dúsan fizető magyar várost, nem bírnak rablási vágyukkal. Odaát a Tiszán bátrabban mozognak, mint itt, mert köztük és a magyar csapatok között ma még ott van a kiáradt Tisza széles árja...