szobor

1902. október 12-én délelőtt 10 órakor avatték fel Fadrusz János Mátyás király-szobrát a kolozsvári főtéren. Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható. A szoboravatási ünnepély szentmisével kezdődött, amelyet Majláth Gusztáv püspök celebrált. Beszédet mondott Széll Kálmán és József Ágost főherceg, majd megtörtént a szobor leleplezése...

A kis, de takaros hajdúsági községben gyűltek össze az egykori „kis kormányzó”, vadászpilóta emlékének tisztelői, hogy fejet hajtsanak néhai Horthy István szobra előtt. Mindössze néhány tucatnyi lelkes hazafi, Budapestről, Szegedről, Debrecenből, Hódmezővásárhelyről és az ország más településeiről...

Mint ismert, tegnap avatták fel Baranyi Krisztináék a fehérellenes Black Lives Matter mozgalomnak állított szobrot. Nagypénteken már nem maradhatott a Ferenc téren. A Légió Hungária bontotta le a szobrot. Incze Bélát előállította a rendőrség...

Amikor az egykori kormányzó meghalt, Magyarország hercegprímása, néhány napos szabadság után az USA budapesti nagykövetségén volt kénytelen élni, mert a kádári kommunista rendszer is épp annyira gyűlölte Őt és a magyar keresztényeket, mint moszkvai főnökei és elődje, Rákosi Mátyás. A kereszténység már akkor is éppen úgy útjában volt a liberális és kommunista világhatalomnak, mint ma. Mitől is változott volna ez a gyűlölet…?

A történelem meghamisításával vádolta meg Orbán Viktort az orosz külügyminisztérium szóvivője. Marija Zaharova a magyar kormányfő George Bush amerikai elnök szobrának három nappal ezelőtti avatásán tett kijelentésére reagált. Idősebb Bush szobrát a Budapesten a Szabadság téren állították fel, és leleplezésekor Orbán arról beszélt, hogy „ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz: vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz…

Amennyiben sikerül a cseh és román kormányokkal véglegesen megállapodni, akkor Budapestre hozzák Fadrusz János hatalmas alkotását, a meggyalázott Mátyás király szobrát. Budapestre kerül Zala György híres műve, a szabadságharc aradi szobra is, az Erdélyben és a Felvidéken annak idején elhelyezett kisebb-nagyobb Kossuth- szobrokkal, valamint a pozsonyi Petőfi szoborral, amelyet mostanában találtak meg egy külvárosi istállóban...

A szélsőségesen magyarellenes hangvételű írásairól ismert helyi román napilapban megjelent közleményükben a román érdekek elárulásával vádolnak mindenkit, magyar és román önkormányzati képviselőket egyaránt, akik megszavazták a vonatkozó határozatokat. (Vásárhelyen a rendszerváltás után kialakult gyakorlat szerint paritásos elv alapján határoznak a szobor-állításokról: egy román, egy magyar.) Majd azon siránkoznak, hogy az említett szobor a város főterére kerülhet, mialatt a román Erdélyi Iskola vezéralakjait megörökítő szoborcsoport „kiűzetett” a középkori vár környékéről, amelyet már négy magyar vonatkozású hasonló műalkotás vesz körül...

A Szent István-i életmű nemzetünk történelmének legidőtállóbb alkotása, amely egy évezred távlatában is erőt adó fundamentuma országunk létének és jövőjének – mondta Debrecen polgármestere augusztus 20-án a belvárosi Dósa nádor téren, ahol felavatták az első király egészalakos szobrát...

Egy világháborús magyar emlékművet csodál a világ. Több száz külföldi weboldalon több millióan látták már, itthon viszont alig ismerjük. Most éppen a világ egyik legismertebb és legolvasottabb közösségi hírportálján, a Redditen bukkant fel egy világháborús magyar emlékműnek a fotója, hogy ismét a reflektorfénybe emelje az alkotást...