1811. december 18-án, Keszthelyen született Asbóth Sándor az 1848-49-es magyar szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya... Két nemzet ápolja emlékét
Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, majd Pesten folytatta, az Institutum Geometricumban.
Előbb a Budai Főépítészeti Hivatalban dolgozott, majd 1844-től Temesváron folytatta munkáját, ahol a hivatal vezetője lett. Részt vett Széchenyi Lánchídjának építésében is.
És jött a szabadságharc…
1848 nyarán lépett be a honvédségbe, december 9-től pedig már, mint vezérkari százados szolgált Vetter Antal tábornok törzsénél. 1849. január 31-én bízták meg a komáromi vár erődítési munkálatainak vezetésével. Hogy itt milyen eredményesen dolgozott, arról Klapka György, Komárom későbbi hős védője tudna mesélni… 1849 júliusában nevezték ki alezredesnek s lett Kossuth kormányzói hivatalának katonai osztályának vezetője.
Mikor Kossuth Lajos a világosi fegyverletétel után török földre menekült, Asbóth, mint a szárnysegédje tartott vele. Amerikában már megelőzte Kossuthot, ő volt a kormányzó érkezésének előkészítője.
Akkoriban még hittek abban, hogy egy kedvezőbb európai politikai helyzet esetén újrakezdhető a forradalom, ezért két katonai céget is alapított az USÁ-ban, egy fegyvergyártót és egy szíjgyártót. A vállalkozások nem mentek valami fényesen, Asbóth partnere meglépett és a kasszát se felejtette magával vinni…
Ezután New York városánál vállalt munkát. Részt vett a Central Park tervezésében, és ha a new yorkiak manapság nyári kánikulában szidják az áttüzesedett aszfaltot, a legtöbbször nem is tudják, hogy Asbóth alkalmazott először a városban bitumenaszfaltot járdaburkolatként. A békés tervezőmunka azonban nem tartott sokáig, ismét közbeszólt a történelem. Azaz, inkább a háború. Az amerikai polgárháború.
Asbóth - sok hajdani magyar honvédhez hasonlón - az északiak sorait erősítette. A new yorki kormányzó bízta meg egy önkéntes ezred szervezésével. Talán katonának, mérnöknek jobb volt, szervezőnek, mert ezt a feladatot nem sikerült teljesítenie. Ezredesként lett John C. Frémont tábornok floridai hadseregének vezérkari főnöke. Frémont már 1851 szeptemberében dandártábornokká nevezte ki, de ezt a kongresszus csak 1862 márciusában hagyta jóvá. Nem mintha politikusok fejbólintása sokat számított volna, addig is dandárparancsnoki teendőket látott el…
Kitüntette magát a Missouri és Kentucky államban folyó harcokban. A pea ridgei ütközetben megsebesült, de már másnap lóra ült és újra ott volt emberei élén. Talán ez hatotta meg a kongresszusiakat, hogy végre hivatalosan is jóváhagyják a kinevezését. 1863. november 9-én lett a nyugat-floridai Pensacola körzet katonai parancsnoka. Számos színes alakulat és sok hajdani magyar honvéd harcolt az irányítása alatt.
Az 1864. szeptember 27-én a mariannai csatában, ahogy egy régi huszárhoz illik, maga vezette az északi lovasságát. De a déliek is bátor emberek voltak… Ráadásul átkozott jó lövészek is. Kétszer is eltalálták a tábornokot, az egyik golyó a bal karját roncsolta szét - ez később is majdnem teljesen béna maradt -, a másik lövés az arcán sebezte meg. Helyét a csapatok élén egy másik magyar, Zsulavszky László vette át.
Amint egészségi állapota megengedte, visszatért a seregbe, 1865. március 13-án léptették elő címzetes vezérőrnaggyá. Szép ajándék lehetett a magyar március 15-e 17. évfordulójára…
A polgárháború után diplomáciai szolgálatba lépett, 1866-ban lett az USA uruguayi és argentínai nagykövete. Itt derült ki, hogy a diplomáciai pályán is megállja a helyét, fegyverszünetet eszközölt ki az akkori nagy dél-amerikai háborúban, a Hármas szövetség háborújában, Paraguay, Argentína, Brazília és Uruguay között.
De az a mariannai sebesülés…
Sok szenvedés után végül is az okozta halálát. 1868. január 21-én hunyt el. Buenos Airesben, a régi angol katonai temetőben temették el, sírjánál az akkori argentin köztársasági elnök mondott búcsúztatót. Hamvait 1990-ben szállították át az USÁ-ba, hogy az arlingtoni katonai temetőben helyezzék örök nyugalomra a magyar-amerikai hős hamvait.
Megjegyzés: Újabb kutatások szerint Asbóth Sándor 1810-ben született.
Források: Wikipédia; Mult-kor.hu; Balatonimuzeum.hu; Zaol.hu.
Új hozzászólás