Magyarország

Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...

Nem hagyhatom szó nélkül azokat a gyalázkodó és hazug mondatait, amelyeket elpufogtatott a szebb napokat és jobb magyarokat is látott magyar Parlament falai között. Mintha Sztálin vagy Hitler egyik leszármazottja beszélt volna a Dumában vagy a Reichstag falai között… mi több: a maga, felmenőinek és férjének „dicső munkásága” után olyannak tűnt maga is és a beszéde is, mintha a Führer valamelyik leszármazottja bizonygatná a munkatáborok kapujában, hogy a munkatáborok jók, és hasznosak lesznek a jövőben is...

A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”...

Mátyás királynak törvényes házasságaiból soha nem született gyermeke, ezért a királyságot törvénytelen fiára, Corvin Jánosra akarta örökíteni. Apja halála után a magyar uralom gyorsan összeomlott a Habsburg-országokban (Stájerország, Krajna, Alsó-Ausztria). A csehek (II. Ulászló magyar király) és a lengyelek (I. János lengyel király és I. Miksa német-római császár is igényt tartott a magyar trónra...

Uralkodásának első hónapjaiban Velence visszaszerezte a hatalmat a Dalmát területek felett, amelynek István a királya volt az azt megelőző évig. Szintén 1116 tavaszán került sor az Olsava menti csatára I. Vladisláv cseh fejedelem csapatai ellen, amelynek végeredményéről eltérően nyilatkoznak a cseh és a magyar források. Ám akármelyik fél is győzedelmeskedett a csatában, a csehekkel való viszonyt az 1126-os megbékélésig elmérgesítette a konfliktus...

Klapka György 1820 április 7.-én született Temesváron, melyet kis Bécsnek neveztek Lajtán innen, Lajtán túl akkorában. Az is volt mindenképpen. Nyelvében német, szellemében osztrák. Élénk forgalommal, s meglehetősen önálló iparral, kereskedéssel kelet felé. De nyílt a piac osztrák árucikkek és érdekek, bécsi befolyások és magyarellenes törekvések számára is...

Az 1848–1849-es szabadságharc és az erdélyi eseményei összeforrtak Józef Zachariasz Bem nevével. A lengyel szabadsághős, a magyarul Bem Józsefnek hívott kiváló hadvezér csak elkeseredett harcok árán tudta Erdélyt visszafoglalni a császári csapatoktól. Ezek a harcok összességében jelentős sikerrel zárultak, de a hadműveletek során kudarcok is érték a magyar sereget...

Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak. Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd csomagszállító gépkocsi-alvázat, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. De ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort, személygépkocsit és autóbuszt...

Édesanyja egy olasz őrgróf leánya, Estei Beatrix volt, aki akkor ment hozzá harmadik feleségeként Endréhez (1235), amikor az már majdnem 60 éves volt. Többen is azt gondolták, törvénytelen gyermeket hord a szíve alatt. IV. Béla (1235-1270) és Kálmán herceg soha nem ismerte el testvérének Istvánt, aki így egész életét külföldön töltötte. Velencében vette el Michele Morosini lányát, Tomasina Katalint. Az ő fiuk volt III. András, aki 1265 tájékán született...

A szerbek történelmének folyamata nagymértékben hasonló a románokéhoz, de etnititásban eltérő. Az egyetemes történelmi köztudatban rögzített „(dél)szláv” szerbek a saját történelmi ismertetőikből már kihagyják a kitalált szláv eredetüket. Hogy ezért-e, vagy másért, pl. 2015-ben, Sonja Biserko a szerbiai Helsinki bizottság elnöke, a jelen szerb állami hivatalos történelmet „egy nagy hazugságnak” nevezte... és tette mindezt nagyon helyesen…