erdély
Mintegy kilenc hektár erdőt igényelt vissza az államtól a szentegyházi önkormányzat, ugyanakkor közreműködésükkel a Szent András Plébániatemplom is kapott vissza területeket. A szentegyházasfalvi Szent András plébániatemplom 23,66 hektárnyi, míg az önkormányzat 9,03 hektárnyi erdőt igényelt vissza sikeresen a román államtól...
1666. december 19-én gróf Wesselényi Ferenc nádor, gróf Nádasdy Ferenc országbíró és gróf Zrínyi Péter horvát bán írásos szövetséget kötött I. Lipót politikája ellen. A Bécsben megfogalmazott oklevélben a három arisztokrata I. Lipót abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul...
A román kormány egy ideig csendben volt, érthető módon egyébként, hiszen lefoglalta a bársonyszékek, kinevezések körüli marakodás. Aztán azonban reagált, mégpedig a kormányszóvivő aranyszája útján. Az is igaz, hogy Dan Cărbunaru úr se csapott oda a kétkezi pallossal, hanem diplomatikusan csak annyit mondott, hogy a román kormány asztalán jelen pillanatban nincs egyetlen kezdeményezés sem, amely a személyi igazolványok kibocsátásának módosítására vonatkozik...
A köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal. A falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak...
A tervezet szerint a székely vagy székelyföldi személyi kártyát bármely, tizennyolcadik életévét betöltött személy megkaphatja, aki székelyföldi állandó lakhellyel rendelkezik, vagy Székelyföldön kívül él, de székelynek vallja magát, és egyetért Székelyföld területi autonómiájával úgy, ahogy az a Székely Nemzeti Tanács Autonómiastatútumában áll...
1916. december 6-án magyar huszárok ügettek Bukarest utcáin. Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És nem is kellett csalódniuk. Megkapták azt a bizonyos jobb ajánlatot. Az egykori ellenségtől, az antanttól...
Temesváron, 1456. november 23-án V. László magyar király szent esküvéssel fogadta meg Szilágyi Erzsébetnek, hogy nem áll bosszút Hunyadi Lászlón – Hunyadi János idősebbik fián – Cillei Ulrik haláláért. Nem tartotta meg a szavát. És napra pontosan egy esztendővel később, 1457. november 23-án meghalt az esküvőjére készülődő ifjú király. Szilágyi Erzsébet „szelíd kérlelésének” tanácsos volt engednie...
Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős minta 2021. júliusi lekérdezésével készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették szombaton egy kolozsvári sajtótájékoztatón. A kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt...
1703. november 15-én Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor egyesült kuruc serege a zólyomi vár alatt megütközött a Forgách Simon vezette labanc haddal. És győzött. De ez a csata nem csupán a diadal okán maradt nevezetes… Forgách seregében ott szolgált egy vén katona, akit mindkét táborban csak Vak Bottyánként ismertek. Ő még tartotta a régi, török időkből maradt szokást: csata előtt párbajozni kell! Párbajra hívta hát a kurucokat…
1566-ban elveszett Szigetvár, elesett Zrínyi Miklós. De a török vesztesége is nagy volt, Szulejmán szultán ott halt meg – természetes halállal – Szigetvár falai alatt. Szulejmánt fia, II. Szelim szultán követte a trónon. Szelimet kevésbé érdekelték a hadjáratok, a birodalom növelése, az igaz hit terjesztése, mint apját. Ő jobb szeretett mulatozni, az italt sem vetette, holott ez Mohamed próféta követőinek már akkor is szigorúan tiltott volt...