erdély

Teheránba négy hónapot töltött, tökéletesítve angol és újperzsa nyelvtudását. Megszakadt Magyarországgal való kapcsolata, eltűntnek hitték. Iratait biztonsági okokból Teheránban hagyta és felvette a Szkander bég nevet. 1821. április 18-án érkezett Meshedbe, ahol az időközben zajló török-perzsa háború miatt hat hónapig vesztegelt egy karavánszálláson. Október 20-án indult Buharába. 1822. január 6-án átvergődött a Hindukus hegyláncain, eljutott Kabulba, ahonnan India felé vándorolt...

Az apró falucska Dévától 8 kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat. A lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy 40 méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”, így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult...

Az 1848–1849-es szabadságharc és az erdélyi eseményei összeforrtak Józef Zachariasz Bem nevével. A lengyel szabadsághős, a magyarul Bem Józsefnek hívott kiváló hadvezér csak elkeseredett harcok árán tudta Erdélyt visszafoglalni a császári csapatoktól. Ezek a harcok összességében jelentős sikerrel zárultak, de a hadműveletek során kudarcok is érték a magyar sereget...

A nemzetközi tudományos világ mindeddig szentírásként kezelte az olyan nyugati krónikákat, mint például Einhardnak a Nagy Károly életéről írt munkája. Minden közlését, minden félmondatát készpénznek vették. Ugyanez a nemzetközi tudományos világ az, amelyik negligálja a teljes középkori magyar krónikásirodalmat, és történelemtudományi szempontból megbízhatatlannak bélyegzi...

Óh, csendes éj, nyugalmas éj, surrog a magnó, kazetta, énekelik gyönyőrűen, és énekelgettem velük együtt jómagam is .Minden renben, minden rendben, csitítgattam magamot. Hatalmába kerített egy valamiféle jóleső érzés és lassan belém fészkelte magát a békesség. A gyertyák fényénél sokáig néztem, bámultam a karácsonyfa ágacskámot. Egy idő után elkoppant a szemem, mint valamikor réges -régen otthon, a karácsonyfa alatt. -Angyalka, gyere vissza!- motyogtam álmomban...

A Bákó Megyei Törvényszék csütörtökön kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A törvényszéki határozat nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene...

Ha a magyarnak nincs nagy problémája, akkor csinál magának. Így volt ez évszázadokon keresztül és így van ez ma is. Most éppen a romániai nép-, és lakás számlálás miatt okoz magának problémát a székelység egy kis része, kiterjesztve ismét egy olyan fölösleges ellenségeskedést, amelynek semmi értelme nincs. Kivált ma nincs, amikor a világkormány a kisebbségeket tartja legnagyobb ellenségének, mert a globalizációt a nemzeti kisebbségek akadályozzák a legjobban. Épp úgy, mint maguk a nemzetek, amelyeknek az önrendelkezését is mesterien szabdalják szét a különféle uniós szabályok...

Az utókor által gátlástalan törtetőként és sikertelen uralkodóként számontartott ellenkirály 1133 körül született II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő harmadik, legkisebb fiaként. Az első említés 1152-ben esik Istvánról, akinek ekkor bátyja, II. Géza király hercegi tartást adományozott. A hatalomvágytól fűtött öcs azonban nem elégedett meg a hercegi pozícióval, és szervezkedni kezdett a korona megszerzésére. 1157-ben Belos bán támogatásával bátyja életére tört, a kísérlet azonban kudarcba fulladt...

A vérségi kapcsolatnak köszönhetően Bocskai István rövid időn belül rendkívüli befolyásra tett szert a fiatal és gyenge jellemű uralkodó udvarában, aki politikáját nagybátyja és gyóntatója, Alfonso Carillo atya elképzelései szerint alakította. Bocskai az erdélyi előkelők többségével szemben - akik a Porta elleni háború kockázatát nagyobbnak látták a győzelmi esélyeknél - a „németes” irányzatot képviselte, tehát azt vallotta, hogy egy Habsburg-török konfliktus esetén Erdélynek csatlakoznia kell a keresztény koalícióhoz...

Kassán, 1606. december 29-én hunyt el Bocskaí István Erdély és Magyarország fejedelme. Végakaratában a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot...