Ki fizeti az árstopot?

A kormány bejelentette, hogy meghosszabbítja az üzemanyag és az élelmiszerárstopot. Elég vegyes a megítélése ezeknek az intézkedéseknek, beleértve a rezsicsökkentést is. Az ellenzéknek 2 problémája van az árbefagyasztással. Az ha van, és az ha nincs. Nincs ebben semmi rendkívüli, megszokhattuk már, hogy a magyar ellenzék nem a legkövetkezetesebb, ha valamiben mégis az az, hogy nem következetes. Néha azért hallani olyan véleményeket is, amin viszont érdemes elgondolkodni.

Minden kör bezárul. Nincs ingyen leves. Minden, ami valakinek kedvezmény, az valaki másnak teher. A különbözetet mindig meg kell valakinek fizetni. Az árstop és a rezsicsökkentés sem azt jelenti, hogy a beszállítók, gyártók, termelők a kormány parancsára olcsóbban adnának bármit. Ilyen hatalma sajnos egyetlen kormánynak sincs.

Mind a rezsicsökkentés, mind az árstop a kereskedőn csapódik le. Ezt viszont nyilván egyik kereskedő sem tudja lenyelni, és nem is fogja. A rezsi esetén az állam kompenzál, az árstop esetében részben az állam, és részben maga a kereskedő.

Sokan azt gondolják, hogy a kereskedőnek nincs eszköz a kezében, a kormány megszabja az árakat, és neki kötelessége azt akár veszteséggel is eladni. Azt viszont senki nem mondja, hogy az árstoppal érintett termékeken kívül minden más terméket annyival ad drágábban amennyivel akar, vagyis könnyedén pótolhatja a kiesett bevételt.

Láthatjuk, hogy a rezsicsökkentés esetében az állam, majd az államon keresztül az adófizetők fizetik meg a különbséget. Az árstop esetében részben az állam, majd az államon keresztül az adófizetők, részben pedig a vásárlók, vagyis szintén az adófizetők fizetik meg a különbözetet.

Átverés lenne tehát az egész? Szó nincs róla! Az átverés az, ha azt gondoljuk, hogy az állam tud a semmiből pénzt csinálni. Nem tud. Minden pénz amit kiad, azt be is kell szednie. De akkor mi értelme az egésznek? Jogos a kérdés, és kevesen beszélnek erről.

Az állam egyik legfőbb feladata a megszerzett javak egy részének begyűjtése és annak kiosztása, a társadalmi szolidaritás alapján. Az említett intézkedések esetében sincs ez másképpen.

Tehát az adófizető fizeti meg a különbözetet. Ez nyilvánvaló, de nem árt tisztázni, ki is az adófizető.

Sokféle adónem létezik. Az alapfeltételezés az mindig az, hogy mindenki adófizető. Mindenki azt hangoztatja, hogy „az én adómból”. Nem tudom, mennyien tudják azok közül akik ezt most elolvassák, hogy pl. a személyi jövedelemadó igen kicsi szelete az állami adóbevételnek. Azt se felejtsük el, hogy a gyerekeknek, tanulóknak, 25 év alattiaknak, gyerekeket nevelőknek, nyugdíjasoknak, szinte alig, vagy egyáltalán nincs személyi jövedelemadó befizetése. A jövedéki adó is sokkal sokkal kisebb bevételt eredményez, mint azt sokan gondolnák.

A legnagyobb állami adóbevétel amit a lakosság fizet, az az általános forgalmi adó, vagyis a sokat szidott, szegények adójaként is emlegetett ÁFA. Ez az az adó, amit minden egyes termék megvásárlása esetén fizetünk. Azért is nevezik a szegények adójának, mert százalékosan ugyanakkora mértékben fizeti a szegény is, mint a gazdag. Azt is mondják, hogy Magyarországon rekord magas. Fogyasztás alapú adó. A valóságban minél többet vásárol valaki, annál több ÁFA-t is fizet. A baloldali érzelmű emberek szerint nagyon fontos az alacsony keresetűek támogatása. A baloldali politikusok pedig többször is beszéltek már sávos adózásról, vagyis hogy a kisebb keresettel rendelkezők fizessenek kevesebb adót, a sokat keresők meg többet. Mert ez így igazságos. Van ennek egy szépséghibája, mégpedig az, hogy a bevétellel sokkal könnyebb trükközni, mint a kiadással, és a nagyobb keresetűek többletadóztatása bevétel alapján rendszerint kontraproduktív, egyszerűen elviszik az pénzüket oda adózni ahol kevesebbet kell, vagy egyáltalán nem adózzák le, különféle trükkök alkalmazásával.

No de nézzük meg egy kicsit, hogy ha az ÁFA bevételből fizetjük a rezsicsökkentést vagy az árstopot, akkor kinek segítünk vele.

Egy kis vagy átlagos keresetű család esetében a rezsiköltségek, az üzemanyag, az alapvető élelmiszerek kifizetése, a bevételük jelentős részét teszik ki. Legyen ez kb. 70%. 30% marad minden egyébre. Ezt a 30%-ot leadózzák mikor elköltik az ÁFÁ-val, vagyis 27%-kal. Pusztán az egyszerűség kedvéért, most vegyük úgy, hogy az ÁFA 25%. Tehát a maradék 30%-nak 25% az áfatartalma. Az 7,5%.

Egy magas keresettel rendelkező család, ahol a bevétel mondjuk a háromszorosa az előbb említett családénak, valószínűleg több rezsit fizet, mert más körülmények közt él, de ha a keresetkülönbséget vesszük figyelembe, akkor ezzel most nem kellene foglalkoznunk, pénzben valószínű hasonló összeget költ alapvető élelmiszerre, üzemanyagra és rezsire, de legyünk megengedőek, és mondjuk azt, hogy a dupláját.

Vagyis a kis vagy átlagos keresetű család bevételének 140%-át. Mivel azt mondtuk, hogy ez a család háromszor annyit keres, a 300 %-ból ha levonjuk a 140%-ot, akkor kapunk 160%-ot. Vagyis ez a család, a „minden egyébre” a kis vagy közepes keresetű család bevételének 160%-át költi, aminek az áfatartalma a kis és közepes keresetű család bevételének 40%-a.

Mire jó ez a számolás? Hát arra, hogy láthatjuk, hogy ha az adófizetők fizetik a rezsicsökkentést, akkor az a legnagyobb állami adóbevételt jelentő adónemre vetítve egy kis vagy közepes keresetű család esetében 7,5%, a háromszoros bevétellel rendelkező család esetében 40%. Ha a kis vagy közepes keresetű család bevételét mondjuk 300 000 Ft-nak tekintjük, akkor annak 7,5%-a 22 500 Ft. Vagyis ennyi az, amiből a rezsicsökkentést, árstopot fizetni kell az államnak. Ugyanez az összeg, a nagyobb keresetű családnál 120 000 Ft. Ez lenne az ára a rezsicsökkentésnek és az árstopnak, ha a teljes ÁFA bevételt erre kellene fordítani.

Akárhogy is nézem, ez számomra megfelel a társadalmi szolidaritás elvének, mert így a rezsicsökkentés és az árstopból eredő különbözetet sokkal nagyobb arányban fizetik a tehetősebbek, mint a szegényebbek. Rezsicsökkentés és árstop nélkül, az annyira áhított áfacsökkentéssel viszont sokkal nagyobb teher nehezedne az alacsony jövedelemmel rendelkező családokra. Nem a „minden egyéb kiadás” 7,5 %-a, hanem maga a keretösszeg fogyna el.

Ezt tessetek figyelembe venni, amikor ezeket az intézkedéseket, és a magas ÁFA-t bíráljátok! Kiváltképp, ha valaki baloldali érzelműnek vallja magát.