Moszkva

A Nyugat évtizedeken át hagyta figyelmen kívül Oroszország biztonsági érdekeit, majd értetlenkedve paranoiának nevezte Moszkva válaszlépéseit. S ha ez nem lett volna elég, Amerika felelőtlenül még hergeli is a posztszovjet térség erre vevő országait. A jelenleg Ukrajna körül vészesen kiéleződött feszültség azonban jelzi, hogy ideje újrarajzolni Európában azokat a bizonyos vörös vonalakat...

A Kreml szerint Biden a maga részéről az ukrán határhoz közeli orosz csapatmozgás szerinte “fenyegető” jellegére helyezte a hangsúlyt, és ismertette azokat a szankciós intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei hajlandóak lennének meghozni a helyzet további eszkalációja esetén...

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen az eszmecsere várható témái között nevezte meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, a NATO infrastruktúrájának közeledését Oroszország határai felé, valamint Putyin biztonsági garanciákról szóló kezdeményezését, amely kizárná az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését...

Oroszország nem szándékozik megtámadni Ukrajnát, nincsenek agresszív tervei - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. A legjobb garancia a válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtása. A feszültség növekedésének Európában éppen az az oka, hogy Ukrajna nem tesz eleget a megállapodásokban foglalt kötelezettségeinek...

Jereván és Baku között továbbra is nagy a feszültség, mióta tavaly szeptember végén Azerbajdzsán háborút indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és az örmények kezén lévő környező azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A Törökország által támogatott azeri hadseregnek jelentős területeket sikerült ellenőrzése alá vonnia...

Hasonló feszültség tavasszal is tapasztalható volt, amikor Oroszország 100 ezer katonát küldött az ukrán határra. Ekkor két hét után kivonták csapataikat mondván, hogy „lezárult a hadgyakorlat.” Az ukrán határ menti események mellett több szempontból is feszült a viszony most Oroszország és a Nyugat közt: Fehéroroszországot, Moszkva egyik legszorosabb szövetségesét hibrid háború folytatásával vádolják, miközben az EU a gázellátás miatt került konfliktusba a Kremllel...

Oroszország, mint a piton lassan, de biztosan fojtja meg Ukrajnát. Ez a viselkedés komoly veszélyt jelent a fennálló világrendre, amely dzsungellé változhat, ahol az erősebb joga érvényesül. A nemzetközi közösség ezt nem nézheti tétlenül! Össze kell zárni Putyinnal szemben! Egy kicsit sem lehet elnézőnek lenni! Az agresszort meg kell büntetni! A nyugati sajtó most éppen az orosz csapatösszevonások kapcsán kongatja a vészharangot...

Moszkva és a NATO között nagyon feszült a viszony, Oroszország pedig így akarja kifejezni nemtetszését amiatt, hogy Kijev és a katonai-politikai szövetség kapcsolata erősödik. Az elmúlt napokban olyan videók jelentek meg a közösségi médiában, amelyeken orosz katonai vonatok és konvojok nagy mennyiségű katonai erőket, köztük tankokat és rakétákat szállítanak Oroszország déli és nyugati részére...

Vlagyimir Zelenszkij, aki Európa legszegényebb országának elnöke, problémák sokaságával találja magát szembe. Ide értve, keleten, az orosz szeparatizmust, az újjáéledő populizmust és az elképesztő méreteket öltött klientúra-hálózatot a parlamentben, a zéró külföldi befektetéseket, a korrupt bíróságokat, az oligarchák seregét, illetve a Nyugat elragadtatással teli, ám álhatatlan figyelmét...

Innen importálta a szenet a DTEK nevű energiaholding, amelynek a Luhanszki és a Krivij Rihi hőerőmű tartozik az érdekeltségébe, a Donbasz Energo a Szlavjaszkij hőerőmű üzemeltetője, valamint a Darnickij, a Szumi és a Csernyigivi hőerőművet működtető Technova vállalat. Herusz megjegyezte, hogy a piaci szereplők szerint a tilalom nem terjed ki a kokszszénre, kizárólag az energetikai célra használt szénre...